A pandémia világszerte komoly kihívások elé állította az országokat, egészségügyi, gazdasági és szociális szempontból. Az ENSZ pedig különösen aggódik amiatt, hogy az egyes államokban bevezetett intézkedések és törvények "homályosan meghatározott, időnként súlyos büntetésekhez kötött jogsértésekre utalnak, amelyek olyan félelmeket táplálnak, hogy fel lehet őket használni a média elhallgattatására, a bírálók és ellenzékiek fogva tartására - hangsúlyozta Michelle Bachelet.
"Tekintettel a válság rendkívüli jellegére, egyértelmű, hogy az országoknak pótlólagos hatáskörökre van szükségük, hogy szembe tudjanak szállni a járvánnyal. Ugyanakkor ha nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, az egészségügyi szükséghelyzet emberi jogi katasztrófává válhat, aminek negatív hatásai hosszú távon nagyobbak lesznek világjárvány hatásainál is" - figyelmeztetett az emberi jogi főbiztos.
"Az olyan jogok megsértése, mint a szólásszabadságé, kiszámíthatatlan károkat okozhat a COVID-19-járvány megfékezése érdekében tett erőfeszítések szempontjából, valamint ártalmas társadalmi és gazdasági mellékhatásai lehetnek" - szögezte le Genfben kiadott közleményében Michelle Bachelet. Az emberi jogi főbiztos szerint a rendkívüli intézkedéseknek "arányosnak, nem megkülönböztetőnek és időben korlátozottaknak" kell lenniük, megfelelő parlamenti, jogi és nyilvános ellenőrzés közepette.
Nigériában és Kenyában a legdurvább a helyzet
A COVID-19 járvány visszaszorítása keretében tapasztalt jogsértéseket gyakran a lakosság legszegényebb és legsérülékenyebb rétegeihez tartozók ellen követik el - mutatott rá Michelle Bachelet. "Elfogadhatatlan és jogellenes kijárási tilalomra kényszerülő és kétségbeesett élelmiszer-keresésre kényszerített emberre lőni, őrizetbe venni vagy bántalmazni őt" - jelentette ki, anélkül, hogy konkrét országot megnevezett volna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az emberi jogi főbiztos hivatalának jelentése szerint Nigériában a biztonsági erők 18 polgári személyt öltek meg, Kenyában pedig húszat a koronavírus-járvány elleni védekezés céljából bevezetett kijárási tilalom megsértése miatt. A Dél-afrikai Köztársaságban mintegy 17 ezer embert vettek őrizetbe a karanténintézkedések közepette. "A kemény biztonsági intézkedések alááshatják a járványra való reagálást, és növelhetik a biztonságra leselkedő veszélyeket, sőt újakat is teremthetnek" - hangsúlyozta a szakember.
Erősen militarizált továbbá a tűzszünet a Fülöp-szigeteken, ahol 120 ezer embert állítottak elő, akárcsak Srí Lankán, ahol közel 27 ezer kóborlót vettek őrizetbe. Az emberi jogi főbiztos hivatala közölte, hogy ezen kívül aggódik a Salvadorban, a Dominikai Köztársaságban, Hondurasban, Peruban, Jordániában és Marokkóban végrehajtott tömeges őrizetbe vételek miatt is.
Öngyilkos lett egy New York-i orvos, aki a járvány frontvonalában dolgozott. A szomorú hírt az nlc.hu -n olvashatja el.
