A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltóhabok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták már Tibetben az esővízben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is.
Károsak lehetnek az egészségre
A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú lenne az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, például rákkeltők lehetnek – erre azonban még nem találtak döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont a szakembereket, hogy az elmúlt években jelentősen gyorsult a poli- és perfluor-alkil terjedése.
Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban is, hogy ezek a lassan lebomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén ugyanis már angliai vízmintákban is találtak PFAS-vegyületeket , amelyek szinte meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat – azonban az angliai és walesi normák alatt maradtak.
Veszélyes vegyületek hullanak az égből?
Egy tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladja az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztonsági előírásokat. A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője.
A tudósok emlékeztettek arra, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más szakértők szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása.
Számos kutatást végeztek már a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és megállapították, hogy a nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések és termékenységi problémák megnövekedett kockázatával, a gyerekek esetében pedig fejlődési rendellenességekhez vezethet. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat – véli Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára, aki nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint egyébként az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezek az anyagok nem mérgező jellegük, inkább lassú lebomlásuk miatt veszélyesek. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskék továbbra is jelen vannak a vízben, a levegőben és a talajban.
