A Strongyloides stercoralis által okozott betegséget, a strongyloidosist Magyarországon évente még csupán néhány esetben azonosították, de a klíma melegedésével a fertőzésveszély is növekszik. A parazita csendben tenyészik az emberekben az egész világon, az egészségügyi szakemberek pedig remélik, hogy végül elfogadtatják a fontosságát, és megkezdődhet a harc a kiirtására. Számunkra az a probléma, hogy már nemcsak egzotikus területeken van jelen, hanem a fejlett országokban, Ausztráliában, Észak-Amerikában és Európában is - elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban.
<strong></strong>Százmilliók fertőződhettek meg
A becslések szerint a 2 milliméteres féreg mintegy 370 millió ember fertőzött meg világszerte, az új fertőzések kiterjedtsége pedig minden évben meghaladja a malária által érintett terület nagyságát. Ausztrál egészségügyi szakértők vizsgálatai szerint a fertőzésnek kedvező körülmények között a betegség halálos kimenetelűvé is válhat. Egyes ausztrál bennszülött közösségekben a fertőzés aránya akár 60 százalék is lehet. Bár a strongiloidosis elsősorban a fejlődő világ betegsége, mégis bárkihez eljuthat.
A Strongyloides stercoralisnak két életciklusa van: az emberben zajló parazitaciklus, illetve a külvilágban, a talajban végbemenő. A parazitaciklus végén nem fertőzőképes lárvák ürülnek ki a szervezetből a széklettel, ami a két ciklus kapcsolódási pontját adja. Ezek a lárvák képesek továbbfejlődni fertőzőképessé, majd a bőrön keresztülfúrva magukat megfertőzhetik az embert. Másik részük a szabadban fejlődik ki, ezek petéiből a talajban szintén nem fertőző lárvák alakulnak ki, amivel lezárul a ciklus.
Az embert a bőrön át megfertőző lárvák a tüdőbe vándorolnak, majd onnan átjutnak a nyelőcsőbe, végül a vékonybélbe kerülnek. Itt átváltoznak féreggé, amely a bél-nyálkahártyán élősködik, petéik pedig a széklettel kiürülnek. Néhány lárva a bélben vedlés után fertőző lárvává alakul, és a bélfalon átjutva a tüdőbe vándorol. Ez a folyamat elsősorban a T-sejt-hiányban (amely felkutatja szervezetünkben a betolakodó vírusokat és baktériumokat, majd megsemmisíti) szenvedőknél vagy az alultápláltaknál következhet be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Halálos kimenetelű is lehet
Magyarországon a fertőzés másik embertől kapható el, például közvetlen kontaktus során, vagy széklettel szennyezett tárgyak (például törülköző) megérintése, illetve fertőzött élelmiszerek révén. A legtöbb beteg tünetmentes, vagy enyhe görcsök, fogyás, kiütések jelentkeznek. De a vékonybélben élősködő nőstény férgek miatti gyulladás hasmenést okozhat. A tüdőben lévő lárvák a tüdőszövet gyulladását okozhatják, majd több szervbe is eljuthatnak, és az egyre kiterjedtebb fertőzés a beteg halálához is vezethet.
Az enyhe fertőzés akkor válik komollyá, ha a beteg immunrendszere nincs rendben, vagy ha immunszuppresszív gyógyszereket, például szteroid gyógyszereket szed. Ilyen esetekben a féreg hirtelen életveszélyes "hiperinfekciót" okozhat, ahogy szétterjed az egész testben. Hiperinfekció esetén a parazita reprodukciója rendkívül felgyorsul, ami nagyszámú férget eredményez. A súlyosan szétterjedő hiperinfekció az esetek 87 százalékában halált okozhat. Az ivermectin nevű, paraziták elleni hatóanyagot vetik be ellene, de már rendszereresen beszámolnak a gyógyszerrezisztencia eseteiről is.
A férget nehéz emberekben kimutatni, a helyzetet pedig az is súlyosbítja, hogy a legtöbb ember még csak nem is hallott a kórokozóról, amelynek életéről egyelőre meglehetősen keveset tudunk.
Ez is érdekelhet
Forrás: arstechnica.com
