A probléma a városmagok vízelosztó hálózatában és a régi épületek belső hálózatában jelen lévő ólomcsöveknél jelentkezhet. A veszélyeztetett csoportba az 1910-1950 között épült, belvárosi körfolyosós házak vízvezetékei tartoznak, amelyekben hosszú pangást követően kerülhet olyan jelentős mennyiségű ólom az ivóvizünkbe, amely károsnak tekinthető - írja a VGF épületgépész szaklap tanulmánya.
A csapvíz a legjobban ellenőrzött élelmiszer
Az ÁNTSZ véleménye alapján az ivóvíz ólomtartalma ezeken a területeken sem éri el azt a koncentrációt, amely tipikus ólommérgezési tüneteket okozna, viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem feledkezhetünk meg az ólom egyéb káros egészségi hatásairól, például a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatásról.
Az ÁNTSZ hivatalos véleménye alapján a hazánkban fogyasztható csapvíz komoly kontroll alatt áll. A rendszeres vizsgálatok mikrobiológiai és kémiai jellemzőkre koncentrálnak, így köztük az ólomtartalomra is. Ezen tesztek eredményei egyértelműen mutatják, hogy a vízművek által szolgáltatott vízben nem mutatható ki ólomtartalom.
Az ivóvíz minőségéért , az épületbe belépő vízóráig felelős a szolgáltató. A hivatalos tesztek alapján pedig a házunkig elérő víz "rendben van", és a legellenőrzöttebb élelmiszernek számít.
A belső hálózat biztonságáért a tulajdonos felel
Ólomcsövek jelenléte esetén biztonságos megoldást az ólomcsövek teljes körű cseréje jelent. Előfordulhat, hogy a részleges csere ront a helyzeten (például a sárgaréz csővel való részleges javítás fokozhatja az ólom kioldódását).
Mivel egy vízvezetékcsere nem megy egyik napról a másikra, átmenetileg alkalmazhatók az alábbi megoldások:
- Fogyasztás előtt pár percig folyassuk ki a csapvizet, ez jelentősen csökkentheti az ólomtartalmat, ezáltal az ólombevitelt.
- Alkalmazhatunk ólommentesítésre is bizonyítottan alkalmas ivóvíz-utótisztító kisberendezéseket, de mivel sok talmi víztisztító berendezés van a piacon, ezek kiválasztásánál nagyon körültekintően kell eljárni!
- A csőcseréig ideiglenesen használjunk egyéb forrásból származó vizet ivás és főzés céljából. A víz egyéb használatra (fürdésre, kézmosásra, takarítása) alkalmas!
Forrás: VGF épületgépész szaklap