A HáziPatika szatellit site-ja, a babaszoba.hu chatján indított sorozatunkban legutóbb a Madarász Utcai Gyermekkórház csapatából dr. Gyimesi Zoltán gyermekaneszteziológus válaszolt az érdeklődők kérdéseire a sürgősségi ellátásról, baj esetén a szülők legfontosabb teendőiről.
Csúcsforgalom az ügyeleten
Chatvendégünktől először is az ügyeleti tapasztalatairól érdeklődtünk. Érdekes és tanulságos, milyen sajátos ritmusa van az ott folyó munkának. Nemegyszer tűnik úgy, mintha a szülők egy-egy napon az esti fürdetés idején látnák először - vagy legalábbis akkor néznék meg közelebbről - a gyereket: akkor "veszik számba" esetleges sérüléseit, akkor tűnik fel sápadtsága, láza, rossz közérzete. Az ügyeleten mindenesetre ugrásszerűen megnő a forgalom az esti órákban, különösen vasárnap este, amikor a telekről is hazaérkeznek a családok. Hétköznap pedig az ügyeletekre érkezők száma időjárásfüggő: esős, barátságtalan napokon nagyobb a nyugalom, kiránduló vagy strandidő utáni éjjel pedig tele van a várószoba. Ami persze nem jelenti azt, hogy otthon nem történnek balesetek - tette hozzá Gyimesi doktor -, hiszen a gyerekek bárhol össze tudják törni magukat, az első pólyázóról való legurulástól kezdve az üvegajtón átesésig képesek megtalálni az összes létező veszélyforrást. A sebészeti ügyeletre leggyakrabban valamilyen traumával illetve hasi panaszokkal hozzák a gyerekeket, de nagy a forgalma a fül-orr-gégészeti ügyeletnek is.
A szülők sokszor nehezen tudják eldönteni, mikor kell éjszakai ügyeletre vinni a beteg gyermeket, mikor elegendő az otthoni ápolás. Általánosságban nehéz ilyen határt szabni - válaszolta a tanácsot kérőnek dr. Gyimesi Zoltán. Még magas, 39 fok feletti láz esetében is előfordul, hogy a gyermek általános állapota jó, játszik, élénk, nem látszik betegnek. Máskor pedig viszonylag alacsonyabb testhőmérsékletnél is láthatóan rossz állapotban van. Ha elfekszik, bágyadt, erőtlen, csillapíthatatlan a láza és nem iszik, vagy nem marad meg benne a folyadék, akkor mindenképpen meg kell mutatni orvosnak. A szülők tapasztaltságától is sok függ: általában az első gyermek esetében nagyobb az ijedelem, könnyebben elrohannak az ügyeletre, a második-harmadiknál már jobban tudják, mit lehet, mit kell tenniük. Természetesen senkit nem küldenek el: ha egy szülő úgy érzi nagyobb biztonságban magát, hogy a gyermeket látta orvos, akkor hozza el minden olyan esetben, ha kétsége támad. Az viszont már a szülői felelőtlenség témakörébe tartozik, ha "három napja fájlalja a hasát" típusú panasszal állítanak be: ezekben az esetekben bőven lett volna idő a gyerek megszokott háziorvosát napközben felkeresni.
Jó tanácsok baj esetén
Az egyik nyári, aktuális veszély, a napszúrás tüneteiről érdeklődött legelső kérdezőnk. - Ha túl sok időt töltött tűző napon a kicsi, a következmény fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, bágyadtság lehet. Ha a gyermek itatható és a folyadék benne is marad, akkor várhatnak vele, de ha nem iszik vagy sokat hány, mindenképpen forduljanak orvoshoz a kiszáradás veszélye miatt. Egy kis borogatás ebben az esetben is jót tehet.
Egy aggódó anyuka arról számolt be, hogy lépcsőn gurult le kisgyermekük. Bár szemlátomást semmi baj nem történt, de azért elvitték a sebészeti ügyeletre. Mit vizsgálnak ilyenkor - kérdezte, mert szorongás maradt a szülőkben, hogy valóban megúszta-e a kicsi. - Megnézik, hogy nem tört-e csontja (végtagok, koponya), rákérdeznek az esés körülményeire, egy esetleges agyrázkódás tüneteire. Esetleg RTG készül, és javasolhatják, hogy maradjanak bent megfigyelésre, bár ha feltűnően nincs baja, akkor ez nem valószínű. A gyerekek néha meglepő dolgokat produkálnak: szerencsésen és nagyon pechesen is tudnak esni - jegyezte meg Gyimesi doktor, aki már mindkét esetre bőven látott praxisában példát.
Kezelésekről
Egyik olvasónk kisbabája MRI vizsgálat előtt áll - édesanyja az erre való felkészülésről érdeklődött. Ez a modern képalkotási eljárás a magas víztartalmú szervek kíméletes vizsgálati módszere, amelyben a mágneses rezonancia alapján készítenek a CT-hez hasonló, tomográfiás felvételeket. Az MRI-hez vénás altatást szoktak alkalmazni, ami előtt csecsemőkorban legalább 4 órás éhgyomros periódust kell tartani, tehát ha reggel 8-kor van a vizsgálat, hajnali 4-kor lehet az utolsó szoptatási időpont, teát esetleg 1/2 5-ig kaphat. Rémületre semmi ok, nem műtéti mélységű altatásról van szó, a vizsgálat nem fáj, csak zajos és mozdulatlanság kell hozzá - tette hozzá a kérdező megnyugtatására.
- Görcsös, merev tartású a kislányom bal keze és lába. Gyógytornára járunk. Fájhatnak neki a gyakorlatok, vagy okozhat fájdalmat a mozgás? - kérdezte egy felhasználónk. - Bizony, hogy fájhatnak, hiszen ilyenkor a (feltételezetten) zsugorodott inakat, izmokat nyújtják. Sajnos, ez ezzel jár, de a gyermekek legtöbbször megérzik, hogy erre szükség van és készségesen végrehajtják, amit tőlük kérnek - válaszolta Gyimesi doktor.
Kisfiús gondok
Kérdezőink körében vita alakult ki, hogy mikor kell kisfiúknál a fitymát először hátrahúzni. Bár ez a probléma nem tartozik Gyimesi doktor szakterületéhez, de mint gyermekorvos és négy fiúgyermek édesapja azért elmondta erről is a véleményét: Két éves korig nincs semmi teendő, sőt "el a kezekkel a kisfiúk fütyijétől", mert a letapadás ebben a korban fiziológiás, természetes. Ha ekkor erőltetik, berepedhet, heggel fog gyógyulni, és ekkor már csak a műtét segít. Két éves kortól lehet próbálkozni, legcélszerűbben fürdés közben, óvatosan. Ha nem oldódik meg néhány hónap alatt, indokolt gyermeksebésznek megmutatni. Kivétel ez alól, ha azt látják, hogy a fityma pisilés közben "felfúvódik", mert annyira szűk a nyílás. Ebben az esetben mindenképpen irány a sebészet. A letapadás természetes jelenség csecsemőkorban: ebből következik, hogy nem is kell a fityma alatt tisztítani.