Mintegy 745 ezer stroke és iszkémiás szívbetegség okozta halálesethez járult hozzá a hosszú munkaidő 2016-ban, ez 29 százalékos emelkedés 2000-hez képest a WHO és az ILO május 17-én az Environment International című szaklapban publikált tanulmánya szerint. A WHO saját oldalán közölt összefoglalójából kiderül: ez az első olyan globális elemzés, mely a hosszú munkaórákat a halálozással és egészségkárosodással összefüggésben vizsgálta. A WHO és az ILO becslései szerint 2016-ban 398 ezer ember halt meg stroke -ban és 347 ezer szívbetegségben, mert legalább 55 órát dolgozott egy héten. 2000 és 2016 között a hosszú munkaidő miatti halálozás a szívbetegségek esetében 42 százalékkal, a stroke esetében 19 százalékkal nőtt.
Ez a munkával összefüggő betegségterhelés különösen jelentős a férfiaknál - az említett halálesetek 72 százalékát ők tették ki -, a Csendes-óceán nyugati és délkelet-ázsiai régióiban élő emberek körében, valamint a középkorú vagy idősebb munkavállalók között. A regisztrált halálesetek áldozatai jellemzően 60-79 év közöttiek voltak, akik hetente legalább 55 órát vagy annál is többet dolgoztak 45 és 74 éves koruk között.
A hosszú munkaidő a jelenlegi ismeretek szerint a munkával összefüggő megbetegedések teljes becsült terhének körülbelül egyharmadáért tehető felelőssé, ezzel pedig ez a legnagyobb foglalkozás-egészségügyi rizikófaktor. Mindez pedig az emberi egészségről való gondolkodást egy relatíve új irányba, a pszichoszociális foglalkozási kockázati tényezők felé tereli.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a heti 55 óra vagy annál hosszabb munkaidő 35 százalékkal növeli a stroke és 17 százalékkal az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás kockázatát, összehasonlítva a 35-40 órás munkahéttel. Továbbá azt is megállapították, hogy emelkedik azoknak a száma, akik többet dolgoznak, jelenleg a globális népesség 9 százaléka él így. Ez a tendencia pedig rávilágít arra, hogy még több embert fenyeget a munkával összefüggő egészségkárosodás és a korai halál.
"Egyetlen munka sem éri meg az agyvérzést"<strong></strong>
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A WHO összefoglalója kiemelte, az új elemzés épp akkor került nyilvánosságra, amikor a koronavírus-járvány uralja a munkaidő-szervezést, a pandémia pedig olyan fejlesztéseket generál, amelyek hozzájárulhatnak a munkaidő megnövekedésének amúgy is negatív tendenciájához.
"A koronavírus-járvány jelentősen megváltoztatta azt, ahogyan sok ember dolgozik" - mondta dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. "A távmunka számos ágazatban általánossá vált, és gyakran elmossa a munka és a magánélet közötti határokat. Ezen kívül sok vállalkozás kénytelen volt visszafogni vagy leállítani a működését, hogy pénzt takarítson meg, akiket pedig nem bocsátottak el, azoknak most sokkal többet kell dolgozniuk. Egyetlen munka sem éri meg az agyvérzés vagy a szívbetegség kockázatát. A kormányoknak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük, hogy megállapodjanak a munkavállalók egészségének védelmére vonatkozó szabályokról" - jelentette ki.
Ezeket javasolja a WHO
"A heti 55 óra vagy annál is több munka komoly egészségkárosító tényező" - tette hozzá dr. Maria Neira, a WHO környezetvédelmi, éghajlatváltozási és egészségügyi részlegének igazgatója. "Itt az ideje, hogy mindannyian, a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók is ráébredjünk arra, hogy a hosszú munkanapok idő előtti halálozáshoz vezetnek" - mondta.
Ez is érdekelhet
A WHO ezért javaslatokat is megfogalmazott, hogyan tehetnének a kormányok, a munkaadók és munkavállalók utóbbiak egészségének védelme érdekében.
- A kormányok olyan törvényeket, rendeleteket és jogszabályokat vezethetnek be, hajthatnak végre, melyek betiltják a kötelező túlmunkát, illetve biztosítják a munkaidő maximálását.
- A munkáltatók és munkavállalói szövetségek olyan kétoldalú vagy kollektív megállapodásokat köthetnek, melyek rugalmasabbá tehetik a munkaidőt, ugyanakkor megállapodnak a maximális munkaóraszámban is.
- Az alkalmazottak megoszthatnák egymás között úgy a munkát, hogy a ledolgozott órák száma senkinél se haladja meg a heti 55 órát.
