Az elmúlt években több tanulmány is rámutatott, hogy a visszereket és seprűvénákat a szüleinknek köszönhetjük, ugyanis a kékes, lilás, kidudorodó erek egyik legfőbb forrása a genetikában keresendő. Többek között a visszerekre irányuló egyik legjelentősebb európai kutatás szerint a visszeres panaszokkal küzdő páciensek 17 százaléka számolt be arról, hogy valamelyik vér szerinti, egyenesági rokona küzdött hasonló problémával. Az orvostársadalom így bizonyítékot is kapott arra, amit korábban sejteni lehetett: a családi tényező jelentős szerepet játszik a betegség kialakulásában. Mit is jelent ez pontosan?
Fontos tudni, hogy a visszérbetegség egy komplex probléma, nem csak egyetlen rizikófaktor befolyásolja. Tehát attól még, hogy a szüleink lába visszeres volt, még nem biztos, hogy a miénk is az lesz, de a kockázata nagyobb, mint azoknál, akiknek a családjában nem merült fel a betegség. Sokat tehetünk azonban, azért hogy elkerüljük a visszér kialakulását. További jó hír, hogy ha minden erőfeszítésünk ellenére a visszerek mégis kialakulnak, akkor is jól kezelhetők.
A genetika azonban csak az egyik tényező, amely növeli a visszerek kialakulását, a további rizikófaktorok a következők.
Hosszú ideig tartó ülés vagy állás
Akik négy óránál többet ülnek vagy állnak egyhuzamban, azoknál nagyobb az esély a visszér kialakulására, mint azoknál, akik váltogatják az ülést és az állást. A hosszan tartó ülés vagy állás miatt ugyanis az erek sokkal erőteljesebben dolgoznak a gravitáció ellen és több vért pumpálnak a szív irányába.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Túlsúly, elhízás
A súlyfelesleg számos kárt okoz a testünkben, nem hiába nyilvánította a WHO külön betegségnek az obezitást (elhízást) 1960-ban. Persze itt nem 2-3 plusz kilóról, jóval inkább 10-20 kilós súlyfeleslegről van szó. A túlsúly a vénákra is nagyobb nyomást gyakorol, és az elhízott nőknél nagy valószínűséggel a visszerek is kialakulnak.
Terhesség
Várandósság idején megnövekszik a nők szervezetében a vér mennyisége is, így biztosítja a szervezet a növekvő baba vérellátását. A folyamatosan növekvő méh is plusz nyomást gyakorol a vénákra, így akik hajlamosak rá, azoknál visszerek, seprűvénák alakulhatnak ki. A baba születése után néhány hónappal azonban ezek akár nyomtalanul is eltűnhetnek, de az is előfordul, hogy megmaradnak. Ha a terhesség során visszerek alakulnak ki, akkor érdemes lehet kompressziós harisnyát viselni, valamint a szülész-nőgyógyász ajánlására megfelelő egyeztetés után a visszerek kezelésére kifejlesztett krémek is segíthetnek.
Életkor
Ahogyan öregszünk, a vénáink is öregszenek, vagyis egyre gyengülnek és nem ugyanúgy pumpálják a vért, mint korábban. Azért javasolják a szakemberek a sok sétát idősebb korban, mert járás közben a lábszár izmainak összehúzódása segíti visszapumpálni a benne futó vénákon át a vért a szív felé.
Hormonális fogamzásgátlók és a változókori hormonok
Az ösztrogén hormon is gyengítheti a vénás keringést és hozzájárulhat a visszerek kialakulásához. Az ösztrogént és progeszteront is tartalmazó fogamzásgátlók, legyen szó akár tablettáról, akár tapaszról, hüvelygyűrűről vagy hormonális spirálról, illetve a menopauza idején alkalmazott hormonterápia is növeli a visszerek kialakulásának esélyét.
