Az egészséges véna fala ép és rugalmas, képes megfelelően elszállítani a vért a szív felé, a jól működő vénabillentyűk pedig megakadályozzák a vér visszaáramlását. Visszérbetegség esetén azonban a vénabillentyű működése elégtelenné válik, billentyűk záró funkciója megszűnik ennek következtében a vénafal károsodik. A pangó vér kitágítja az ereket, amelyek képtelenné válnak a megfelelő sebességű szállításra, a vénákban akár meg is fordulhat az áramlás iránya. Ugyanakkor a szövetek közötti térben maradó méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el. Megfelelő kezelés hiányában a gyulladás nyomán lábszárfekély is kialakulhat, ám a trombózis és tüdőembólia is a súlyos szövődmények között szerepel.
A visszér leggyakoribb tünetei, a lábduzzadás, az ödéma, a viszketés a nehéz lábérzés, a fekély, a gyulladás. Ám a kellemetlen, fájdalmas tünetek mellett jelentős esztétikai problémát is okoz a betegség.
A visszér megjelenését számos tényező befolyásolja. A genetikai adottságok mellett, a várandósság és gyakori álló testhelyzet, a mozgásszegény életmód is fontos szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Ám az érfal gyengesége, a vénákban észlelhető, az érfalat feszítő magasabb nyomás is fontos rizikó. Ugyanakkor e betegségre hajlamosít a kötőszöveti gyengeség, a túlsúly, álló- vagy ülőmunka is. A nőknél gyakoribb a kialakulás veszélye.
A visszér konzervatív kezelése
A visszerek kezelésnél az érfalak megerősítése, a vénában lévő nyomás csökkentése, a vérrögképződés, a szövődmények megelőzése a legfontosabb szempont. Lényeges a rendszeres lábtorna , amely biztosítja a megfelelő véráramlást. Kiegyensúlyozott táplálkozással, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással, rendszeres mozgással, étrendkiegészítőkkel, gyógyszeres kezeléssel némileg javítható az érfalak állapota. Vízhajtók segítségével csökkenthető az ödéma, a pangó szövet közötti folyadék mennyisége. Az erek falára is a sejtekre ható ún. venoaktív gyógyszerek, csökkentik a gyulladást, de fájdalomcsillapítók is helyet kapnak a visszérgyulladás kezelésében.
A visszérbetegség minden stádiumában alkalmazható a kompressziós kezelés (rugalmas harisnya, fásli), melynek célja az izompumpa támogatása, illetve a szövetek között pangó vér mennyiségének a csökkentése. A kompresszió hatására a billentyűk záródása javul, fokozódik a szövetek oxigénellátottsága.
Az injekciós kezelés, vagyis a scleroterápia alkalmas az apró, felületes hajszálerek eltüntetésére, de nagyobb oldalági, akár főtörzsi visszerek kezelésére is. A kezelés ambuláns módon történik. A terápia során úgynevezett sclerotizáló anyagot fecskendeznek be, ami a visszér falában gyulladást okoz. Ez összetapasztja a vénafalakat, elzárva ezzel a beteg vénákat, amelyek a kezelés következtében elhegesednek, pár hét, hónap alatt eltűnnek.
Visszérműtétek - hogyan zajlanak?
A visszerek hatékony kezelése csak műtéti úton lehetséges. A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, összehúzódni már nem tudnak, már nem rendeltetésszerűen működnek. A tág visszérben felhalmozódó vér keringése lassú, ezért könnyebben alakul ki trombózis. Valamint a tartós magas vénás nyomástól a fekély kialakulásának esélye is nagyobb. A visszérműtét célja a kitágult visszerek eltávolítása, a vénás keringés helyreállítása, a komolyabb szövődmények megelőzése.
A hagyományos visszérműtét során a lágyékhajlatban metszést ejtenek majd lekötik a felületes visszereket annak oldalágaival együtt mielőtt a mélyvénába ömlene. Egy másik metszésből pedig a térd, vagy a boka mellől szondát vezetnek fel, melynek segítségével az egész visszér főtörzset eltávolítják. Az oldalágakat pedig néhány milliméteres metszésen keresztül horog vagy érfogó segítségével operálják ki. A beavatkozás általában gerincvelői érzéstelenítésben történik, de előfordulhat, hogy altatás szükséges. A kórházi tartózkodás ideje általában néhány napot vesz igénybe. A műtét utáni fájdalom jól csökkenthető fájdalomcsillapítókkal, a gyulladásra jótékony hatással lehet a jegelés. A műtét leggyakoribb szövődménye a vérzés, a vénák környezetében haladó idegek és a nyirok utak sérülése.
Az endovénás beavatkozások körébe tartoznak a lézeres vagy rádiófrekvenciás visszérműtétek. Az eljárás során apró tűszúráson keresztül hatolnak be a kórosan kitágult vénaszakaszba, amelyet lézerrel vagy rádiófrekvenciával termelt hővel roncsolnak, zárnak ki a keringésből. Az endovénás rádiófrekvenciás ablációt (ERFA) több mint 15 éve alkalmazzák az érsebészetben. A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a környező szövetek károsítása nélkül iktatható ki a keringésből a beteg területet. A hagyományos műtéttel szemben a beavatkozás óriási előnye, hogy az ERFA nem okoz kozmetikai, esztétikai problémákat, minimális kockázattal jár, nem szükséges vágás, nem roncsolja a környező ér-, nyirokér- és ideghálózatot. A készülék egyaránt alkalmas nagy visszértörzsek műtéti kezelésére és kis oldalágak, felületes pókhálóvénák eltüntetésére is.
A beavatkozás nem igényel altatást, ám igény szerint bódításban is elvégezhető. Az endovénás rádiófrekvenciás abláció nagyon biztonságos eljárás. A kezelés csak minimális kényelmetlenséggel és fájdalommal jár, szövődmények csak csekély mértékben jelentkeznek. A beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik. A műtét helyén csak apró szúrások látszódnak, melyek esztétikai problémát nem okoznak. Mind a beavatkozás, mind felépülési idő gyors. Ennek köszönhetően a lábadozási idő is minimális, így pácienseink alkatuktól, alapbetegségeiktől függően, akár egy -két napon belül visszatérhetnek megszokott életükhöz.