A kitágult visszerekben nincs megfelelő keringés, nem tudják a szív felé szállítani a vért. Amennyiben egy-egy felületes vénatörzs kitágul, a billentyűk már nem zárnak megfelelően, így a vér nagyobb mennyiségben és hosszabb ideig tartózkodik az alsó végtagban, ahol pangás alakul ki. A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elveszíti rugalmasságát, az egészséges visszerekben található simaizom kötőszövetté alakul, így összehúzódni már nem képes. E folyamat a gyógyszeres kezelések ellenére visszafordíthatatlan, a probléma mindenképpen sebészeti beavatkozást, műtéti eltávolítást igényel. A visszértágulatok a teljes szervezetet terhelő krónikus vénás elégtelenséghez vezethetnek, ezért fontos a kirekesztésük, kizárásuk a vérkeringésből.
A vénás keringés károsodása eleinte csak időszakos problémákat okoz, például: ödéma, vizesedés, fájdalom, hosszú távon azonban állandó panaszokat eredményez. A vénabillentyűk elégtelensége folyamatos refluxot, a vénás vér visszafolyását okozza, amely jelentősen növeli a trombózis, a tüdőembólia és a lábszárfekély kialakulásának kockázatát.
A vénabillentyűk elégtelen működésére utalhat az időszakos nehézláb érzése, a jelentős esztétikai zavart okozó pókháló véna, a mérsékelt lábszári duzzanat és a - jellemzően éjszaka jelentkező - görcsös fájdalom is. Lehetőleg ne várjunk, míg súlyos szövődmények alakulnak ki enyhébb panaszok esetén is forduljunk szakemberhez, tájékozódjunk a kezelés lehetőségeiről.
Ha műtét, akkor mit mérlegeljünk?
A visszeresség kizárólag műtéttel kezelhető hatékonyan. Az utóbbi évtizedben elterjedt modern műtéti eljárások a lézeres beavatkozás, rádiófrekvenciás abláció, sok szempontból előnyösebb alternatívát kínálnak a hagyományos műtéti módszerrel szemben. A endovénás rádiófrekvenciás abláció (ERFA) segítségével az alsó végtagi visszértágulatok lágyéki bemetszés nélkül, a bőrön ejtett apró szúrások segítségével távolíthatók el, melyet aztán a rádiófrekvencia által termelt hővel zárnak ki a keringésből. Az eljárás óriási előnye, hogy a nagyobb visszértörzsek kezelésére és a kis oldalágak, illetve felületes pókhálóvénák eltüntetésére is alkalmas.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A műtét előtt a páciens belgyógyászati kivizsgáláson (vérvétel, EKG, mellkas röntgen) vesz részt. Ultrahangvizsgálattal tervezik meg a beavatkozás menetét, feltérképezik, mely ereket kell kezelni, mely behatolási pontok a legmegfelelőbbek.
Ez is érdekelhet
A hagyományos visszérműtéttel szemben a beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, nincs szükség gerinc közeli érzéstelenítésre vagy altatásra. Ám igény szerint bódításban is elvégezhető a kezelés. A beavatkozás után a szúrások helyére kompressziós kötés kerül. 3-4 órás pihenés, megfigyelés után a beteg felkelhet, lábra állhat. Amennyiben nem merül fel probléma a páciens hazamehet, nincs szükség hosszas kórházi benntartózkodásra. Ami még a korszerű beavatkozás mellett szól, hogy minimálisra csökken a műtét utáni bevérzések kockázata, és a sebfájdalom.
