A sok kellemetlenséget okozó visszértágulat keletkezésében az öröklött hajlam nagy szerepet játszik. Így, ha valaki tudni szeretné, van-e hajlama az általános kötőszöveti gyengeségre, illetve ennek következtében a vénák kóros kitágulására, legegyszerűbb, ha megkérdezi a felmenőit, mivel ennek kialakulása nagyrészt genetikai eredetre vezethető vissza. Mivel a nőket különböző okok miatt jobban sújtja ez a betegség, mint a férfiakat, elsősorban anyai ágon érdemes utánanézni, előfordult-e már ez a családban. Ha igen, úgy tanácsos figyelni rá, mivel helyes életmóddal megelőzhető, illetve vannak olyan szerek, amelyekkel a korai felismerés esetén nagyon jól kezelhető ez az elváltozás.
Nemcsak öröklött, szerzett is lehet
Ne fogjunk mindent a genetikára: a hajlam még nem jelent betegséget, viszont annál is kialakulhat, akinek édesanyja, nagymamája még nem is hallott a visszerekről. A visszértágulatok keletkezésében ugyanis nagy szerepe van az életmódnak, különösen az egyoldalú megterhelésnek, illetve a mozgás hiányának is. Az ülőmunkát végzők esetében, illetve akik sokat állnak munka közben (fodrászok, pincérek, eladók stb.) könnyebben kialakulhat a visszeresség. Rizikófaktort jelenthet a túlsúly, mert megnöveli a lábak terhelését és a dohányzás, amely rontja az erek állapotát. Ugyanígy fokozottabban veszélyeztettek a cukorbetegségben, érszűkületben szenvedők is, hiszen ezek is a keringést érintő elváltozások.
Jelek, tünetek
Az első jeleket (bőrön átsejlő értágulatok, hajszálerek, kitüremkedések) legtöbbször még nem panaszként, legfeljebb csak kozmetikai problémaként észlelik. A visszeresség okozta első kellemetlenségek többnyire "szelíd" formában jelentkeznek: az érintett súlyosnak, nehéznek érzi a lábát, ami estére enyhén be is dagad, esetleg kicsit feszül, viszket a bőre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tünetek - kezeletlen esetben - egyre szaporodnak, majd megjelennek a visszeres dudorok, napközben is állandósul a lábdagadtság és az ödéma.
A visszérbetegség a vénabillentyű elégtelen működésével kezdődik . A pangó vér kitágítja a kis ereket, amelyek fala meggyengül. A szövet közötti térben maradó méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el a kapilláris erek szomszédságában. A krónikus visszérbetegség miatt a lakosság mintegy 6-8 százaléka szorulna kezelésre, de sajnos, kezdeti enyhe panaszaikat sokan nem veszik komolyan, nem fordulnak orvoshoz.
Legjobban: