Ha a magas vérnyomásról azt állítjuk, hogy a lakosság 20-30%-át érinti legalább, nyilván nem lepődik meg senki, ám ha ugyanezt mondjuk a vénás elégtelenségről, talán többen felkapják a fejüket.
Pedig az adatok komoly problémáról, már-már népbetegségről árulkodnak a második esetben is, méghozzá olyanról, ami sokkal inkább veszélyezteti a nőket. Az összes beteg között több mint kétszer annyi nő van, mint férfi.
Nagymamáról anyára, anyáról a lányára?
Azokban a családokban, ahol már a felmenőknél is előfordult a vénás elégtelenség, nagy eséllyel fog előfordulni a későbbi leszármazottak között is, hiszen az öröklött hajlam meghatározó. A leginkább veszélyeztetett a már szült, 30-40-évesnél idősebb korosztály.
Jó tudni! A női nemi hormonok nagyban befolyásolják a visszerek felbukkanását, nem véletlen tehát, hogy csak kamaszkor után tűnnek fel az első lilásabb hajszálerek a lábon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A genetikán túl
Nem szabad azonban mindent a génekre fogni, olyan nőket és férfiakat is sújthat, akiknek nem megfelelő életmódja indukálja a panaszokat. Ilyen minden egyoldalú megterhelés, legyen az ülő- vagy állómunka. Ezért van az, hogy sokkal több visszeres fodrász, pincérnő, pultos és titkárnő él közöttünk.
A női nemi hormonok miatt a kamaszkor után jelennek csak meg az első apróbb visszerek
További rizikófaktornak számít a túlsúly is, hiszen a lábra sokkal nagyobb teher nehezedik, de hasonlóan közelebb visz a betegséghez a dohányzás, mert a füstölgés jelentősen rontja az erek állapotát, a sejtek oxigénellátását. Fokozott félnivalója van a diabéteszeseknek és az érszűkületeseknek is, mindkettő a keringést érintő elváltozásokkal jár.
A terhesség árnyoldala
Talán alig tudunk olyan kismamát említeni magunk körül vagy a családban, aki terhessége alatt ne találkozott volna visszeres panaszai miatt a kompressziós harisnyával. A statisztikai adatok legalábbis a visszeres panaszok nagyarányú előfordulásáról árulkodnak: a terhes nők fele küzd a fogantatás után visszérproblémákkal, mely az esetek hetvenöt százalékában már az első trimesztertől elkíséri őket a szülőszobáig. A hormonális változások tehát jelentős mértékben hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Fontos tudni azt is, hogy az állapotosság alatt kialakuló visszerek különböznek a szokványos visszerektől, mert a tágult erek feszesebbek, vörhenyesebbek és jóval kiterjedtebbek.
Foglalkozni kell vele!
A krónikus vénás betegség miatt honfitársainknak 6-8 %-a szorul, szorulna kezelésre, ám sokan az enyhébb, kevéssé fájdalmas kezdeti panaszokkal nem sokat törődnek. Az enyhe kezdeti panaszokat sokan nem veszik figyelembe.
A visszeres tágulatok mindamellett nemcsak csúnyák és fájdalmasak, de komoly szövődményeket is okozhatnak: idült vénás elégtelenséget, vénagyulladást vagy vénás fekélyt. Legfőbb gondunk tehát legyen a megelőzés: a rendszeres mozgás, ülőmunka esetén pedig a gyakori átmozgatás és felpolcolás, illetve fürdés helyett egy hideg-meleg vízzel váltogatott zuhany alatt frissítsük fel tagjainkat.
Ha már nagyobb a baj, a szorítóharisnyától az injekciókon és a lézeren át a sebészeti beavatkozásig széles a skála, amivel a szakemberek segíteni tudnak, a legfontosabb, hogy ne házilag kísérletezzünk a különféle gyógymódokkal. "Riogatásul" gondoljunk a visszér legsúlyosabb következményére, a lábszárfekélyre, melynek gyógyítása, illetve kiújulásának megelőzése sajnos már sokkal nagyobb és kevesebb sikerrel járó kihívás a szakemberek számára.
