A gólyák minden évben átszelik az Attika régiót, hogy az Athéntól nagyjából 70 kilométerre délkeletre lévő Szunion-foknál várják be a kedvező szeleket. Ezek segítenek nekik ugyanis átkelni a Földközi-tengeren, hogy Afrikában tölthessék a telet. "Sajnálatos módon épp az erdőtüzekkor haladtak át a területen" - mondta Maria Ganoti, az ANIMA nevű vadvédelmi egyesület elnöke. A szervezet sérült vadállatok ápolásával és rehabilitációjával foglalkozik athéni elsősegélyközpontjában.
Sok madár elpusztult
A szakember szerint az elmúlt napokban olyan helyeken bukkantak gólyákra, ahol korábban sosem, például a főváros északi részén lévő lakóövezetek épületein. Az ismeretlen városi területekre tévedt madarak egy része megzavarodott és sokuk elpusztult, miután elektromos vezetéknek és villanyoszlopoknak ütköztek. "Először van dolgunk ilyen nagyszámú elpusztult gólyával Athénban" - hangsúlyozta Ganoti, majd hozzátette: a helyiek a pázsitjukról szedik össze az elhullott madarakat.
"Ez ellen semmit sem tehetünk"
Az ANIMA központjában sok gólyát ápolnak, amiket, ha megerősödtek, visszaengednek a vadonba. A gólyák ugyanakkor csak egy kis hányadát teszik ki az erdőtüzeket megsínylő vad- és háziállatoknak. "Az itt lévő állatok egy része el fog pusztulni. Ha például a teknősök egy csomó füstöt belélegeznek és megégnek belülről, akkor nem lesznek képesek enni és meghalnak, ez ellen pedig semmit sem tehetünk" - jegyezte meg Ganoti.
A legrosszabb július
Az erdőtüzek szempontjából egyébként az idei volt az eddigi legrosszabb július 2003, a műholdas mérések kezdete óta. A szélsőséges hőség és az elhúzódó aszályok szította erdő- és legelőtüzekből 343 megatonna szén-dioxid szabadult fel, ami nagyjából egyötöddel több a 2014-ben mért korábbi júliusi globális csúcsnál - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A példátlan nyárközepi tüzek a közelmúlt azon elkeserítő jelenségei közé tartoznak, amelyek az ember okozta globális felmelegedés pusztító hatásait szemléltetik.