Kata és Péter egy kétgyermekes házaspár, nagyobbik fiuk három, kisebbik fiuk féléves. Fejér megyei otthonukban az elmúlt évek során több olyan szokást is mindennapi rutinjukká tettek, amelyek célja a fenntarthatóság, és amelyeket saját bevallásuk szerint valószínűleg nem tennének, ha kizárólag a saját komfortjukat tartanák szem előtt. "Egyik dolog sem olyasmi, ami a mai társadalomban berögzült lenne. Valamilyen módon mindegyikért kisebb áldozatot kellett hozni, de ezt azért tesszük, mert szeretnénk úgy megtartani a bolygót, hogy az unokáink számára is élhető legyen" - árulta el a hivatását tekintve logopédus családanya.
Kifejtette, általában véve törekszenek arra, hogy minél kevesebb hulladékot dobjanak ki, illetve amit csak lehet, újra felhasználnak. Széles skálán mozog, mi mindent változtattak meg mostanra háztartásukban a környezettudatosság jegyében. Ezek között akadnak kisebb volumenű szokások, így például az, hogy sem otthonra, sem utazáshoz nem vásárolnak palackozott vizet, hanem üvegpalackban vagy kulacsban visznek magukkal csapvizet. Másfelől akadnak nagyobb horderejű változtatások is, mint az - szintén a hulladékcsökkentés érdekében -, hogy a gyerekeknél nem használnak eldobható pelenkákat, helyette inkább mosható termékkel oldják meg a mindennapokat. Ez Kata elmondása szerint eleinte nagyobb anyagi befektetést igényelt, de idővel megtérül.
"Nem tudok pontos összeget mondani, de az biztos, hogy amikor az első fiunk született, több tízezer forintot fordítottunk pelenkavásárlásra, még úgy is, hogy a legtöbb esetben használtan vettük a pelenkákat. Apránként gyűjtöttünk össze egy megfelelő mennyiségű készletet, amint viszont az meglett, már nem kellett hónapról hónapra újabb kiadásokkal számolnunk, míg ha eldobható pelenkát használtunk volna, akkor folyamatosan költenünk kellett volna rá. Ráadásul ezt a készletet most, a második gyermekünknél is újra tudjuk használni, tehát még az újonnan vett pelenkákat is már második alkalommal használjuk fel" - mutatott rá. Hozzátette, mára a pelenkák tisztán tartása sem igényel túlzottan nagy energia- és időbefektetést. "Ha már kialakult a rendszer, hogy hogyan csináljam, akkor nem jelent sok pluszmunkát. Amint van egy koszos pelenka, rögtön kisúrolom, beáztatom, a mosás pedig már a szokásos módon megy. Akkor lenne sok munka, ha hagynám felgyűlni a mosnivalót. Így, hogy az apró lépések szervesen beépültek a mindennapjaimba, abszolút élhető a rendszer, amelyet kialakítottam."
"Ha a saját napirendembe belefér, akkor átadhatom a családnak is"
Kata elmondása szerint négy-öt évvel ezelőtt kezdett azon gondolkozni, milyen változtatásokkal varázsolhatná környezetbarátabbá a háztartását. Ehhez az első lökést húga adta meg neki, aki óvodapedagógusi képzése során a fenntarthatóságra nevelést választotta szakirányként. "Ő hozott haza nagyon jó ötleteket, amelyeket a főiskolán hallott, illetve akkor kezdtünk először beszélgetni arról, hogy mit is jelent valójában a fenntarthatóság . Egyáltalán nem arról van szó ugyanis, hogy vérmes környezetvédő akciókban kellene részt venni ahhoz, hogy változtatni tudjuk kicsit a környezetünkön. Idővel egyre jobban beleástuk magunkat a témába, és ahogy keresgéltünk, egyre több hasznos információra találtunk az interneten és a közösségi médiában. Fokozatosan kirajzolódott, hogy ennek igenis van értelme, és amit a bolygó érdekében teszünk, azt a saját és a gyerekeink egészségéért is tesszük."
A városban sem büdös a komposztálás
Budapest több pontján is működnek olyan közösségi fenntartású komposztpontok, ahol a háztartásokban felhalmozódó, szerves hulladékból a növények számára fontos humusz képződhet. Mit szabad ezekbe a tárolókba beleönteni, miért ne komposztáljunk például egzotikus gyümölcsöket? Szakemberrel beszélgettünk.
Csomagolásmentes boltok: hasítanak vagy csődbe mennek?
Vegyes a kép a hazai csomagolásmentes boltok háza táján. Az első fecskék 2018-ban nyitottak, számuk folyamatosan növekszik, jelenleg már minimum 50 csomagolásmentes bolt található az országban. A járvány megakasztotta a bővülést, sok bolt tönkre is ment, idén viszont új lendületet kaphat ez a teljesen új üzletág.
Így lehetünk zöldebbek: szakértők tanácsai
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb jelmondata az, hogy nincs másik bolygónk, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan bánunk a Földdel. Szerencsére ezt már egyre többen ismerik fel, és már-már divathullámmá nőtte ki magát a zöld életmód. Az alábbiakban szakértők segítségével adunk tippeket azoknak, akik még csak most ismerkednek a környezettudatosabb élettel, de nem tudják, hogyan tegyék meg az első lépéseket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az első lépést Kata a saját tisztálkodási szerei és női higiénés eszközei lecserélésével tette meg, így például áttért a mosható intim betétek használatára. Mint mondja, először azt szerette volna kipróbálni, hogy miként tudja a saját napirendjébe beilleszteni ezeket az apró, de fenntarthatósági szempontból fontos változtatásokat, mielőtt még a közös családi életbe is új szokásokat hozott volna be. Miután a gyakorlat is igazolta, hogy ez valójában nem túl macerás, fokozatosan egyre több és több újdonságot vezettek be férjével. Mára jelentősen csökkent a háztartási hulladékuk mennyisége azáltal, hogy például nem vásárolnak papírtörlőt, valamint olyan csomagolóanyagokat, mint az alu- vagy a háztartási fólia. Helyette egyszerű konyharuhát használnak, csomagoláshoz pedig környezetbarát termékeket szereznek be, vagy amit lehet, házilag maguk készítenek el. "Ezek a termékek egyre több helyen elérhetőek, még ha valaki nem is érdeklődik a kézműveskedés iránt, és ha belegondolunk, az áruk sem horribilis, hiszen elég egyszer megvásárolni, és utána újra lehet használni. A nagyobbik fiamnak például az egyik nagy üzletláncnál vettem mosható szendvicstasakot. Kipróbáltuk, teljesen jól működik, a kenyér sem száradt ki túlságosan benne egy nap alatt sem."
Lecserélték a bolti mosó- és tisztítószereket is. Helyette ma már mosótojással mossák a ruhákat, és a folttisztításhoz is találtak környezetbarát alternatívát. A lakás tisztán tartásához mosószódát, ecetet, citromsavat, szódabikarbónát és Marseille szappant használnak. Mindezek különböző arányú keveréke éppúgy kiválóan alkalmas a ruhák és pelenkák tisztítására, mint takarítási célokra. Kiemelten igyekeznek minimálisra szorítani a műanyag mennyiségét, szappanból sem vásárolnak műanyag csomagolású folyékony szappant, kizárólag szilárd szappant tesznek a mosdókagyló szélére. "Igazából a beszerzés sem jelent pluszköröket, inkább csak pluszgondolkodást. Alapesetben is jó, ha előre megtervezzük a bevásárlást, itt csak annyival kell több dologra figyelni, hogy amikor valami kifogy itthon, akkor lehet, hogy át kell autóznunk Székesfehérvárra, mert csak ott van olyan csomagolásmentes bolt, ahol mindent egy helyen meg tudunk venni. De úgy gondolom, a nagyvárosokban, vagy akár Budapest környezetében ez általában könnyen megoldható, illetve egyre több weboldalról lehet házhoz rendelni ilyen termékeket, amelyeknek az ára sem feltétlenül megfizethetetlen. Mi egy átlagos keresettel rendelkező család vagyunk, de tudatos tervezéssel a drágább dolgok is beleférnek a kiadásainkba" - fogalmazott Kata.
Törekvés és mintaadás
Kitért rá, férje hamar megértette, milyen célt is szolgálnak az általa szorgalmazott változtatások, az édesanyjával viszont eleinte nehezen jutottak közös nevezőre. "Nála kicsit nehezebb volt az áttörés, mert ő abban a korban volt fiatal, amikor berobbantak a mindennapokba az eldobható termékek. Minden műanyag volt, amit könnyű volt tisztán tartani, ha meg tönkre is ment, egyszerűen csak kidobták. Neki nehezebb volt megmutatni, mit és miért teszünk másként, de azóta ő is jobban átlátja, illetve elfogadja és támogatja a szándékainkat. Mostanra velünk együtt szelektíven gyűjti például a szemetet."
Interjúalanyunk szerint a környezettudatosság elsősorban azon alapul, hogy a gondolkodásmódunkat reformáljuk meg, és keressük azokat az újabb és újabb lehetőségeket, amelyekkel többet tehetünk életmódunk fenntarthatóbbá tételéért. "Sok mindent tehetnénk még mi is, például azt, hogy nem veszünk új játékot a gyerekeknek. Itt még azért nem tartunk, egyelőre annak is örülünk, ha nem kell olyan játékokat vennünk nekik, amelyek rövid távon haszontalanná válnak. De a kisebbik fiam például már most karácsonykor is használt játékokat kapott. Szó sincs arról, hogy anyaként ne szeretnék neki mindent megadni, de a környezettudatosság egyik alapelve, hogy amit csak lehet, hasznosítsunk újra. Ő pedig még kisbaba, így nem azt nézi, hogy az a játék be van-e csomagolva, az a fontos számára, hogy meg tudja rágni."
Ez is érdekelhet
"Próbálunk olyan szokásokat is meghonosítani a családunkban, amelyekről tudjuk, hogy a gyerekeink is tudják majd alkalmazni. Ilyen például a hulladék szelektív gyűjtése. A hároméves fiam is tudja már magától, hova gyűjtjük a papírt, és hova a műanyagot" - fogalmazott az édesanya. Szerinte a mintaadás mindenképpen fontos, másrészt ebben az életmódban azt is el kell fogadni, hogy még a legkisebb törekvés is sokkal többet ér, mintha nem tennénk semmit. Ha a gondolataink akörül forognak, mit lehetne még csinálni, és próbálunk is törekedni erre, az már egy pluszpont bolygónk szempontjából.
