A klíma- és ökológiai válság mindennapjaink valósága, amely a létező egyik legsúlyosabb fenyegetést jelenti saját magunk és gyermekeink élete, jövője szempontjából. Nincs idő a tétlenségre: olyan ambiciózus intézkedésekre van szükség, amelyek valóban azt segítik, hogy minél gyorsabban és minél kisebb veszteséggel kilábalhassunk ebből a válságból, amelyet Magyarországon is a saját bőrünkön érzünk - írta a 2021 végén kiadott zöld számvetésében a Greenpeace Magyarország. A szervezet a jelentésben sorra vette, hol tartunk jelenleg a kibocsátáscsökkentéssel, a megújuló energiaforrások használatával és az egyéb fontos lépésekkel kapcsolatban.
Drasztikusabb kibocsátáscsökkentés kellene
Az irányadónak tekintett 1990-es szinthez képest 2019-ig összességében nagyjából 32-33 százalékkal csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. 2013 után azonban újra növekedni kezdtek a számok (a 2019-es érték 12,6 százalékkal magasabb a 2013-asnál), a negatív tendencia legfőbb hajtóerejét pedig a közlekedés jelenti. "A közlekedésből származó kibocsátások 46 százalékkal nőttek 2013 óta, illetve az ipari és a lakossági szegmensben is emelkedés volt látható" - írta a Greenpeace, hozzátéve, hogy a klímaválság jelenlegi szintjén arra van szükség, hogy a világ minden országa drasztikusan csökkentsen kibocsátásán.
Van még mit tanulni a megújulásról
A villamos energia alig 10-11 százaléka származik megújuló erőforrásokból, ezzel Magyarország a negyedik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unión (EU) belül. A teljes végső energiafelhasználásban nagyjából 12,6 százalék volt a megújulók aránya 2019-ben, ami hátulról a 7. helyezésre volt elég az EU-s listában. 2020-ban azonban már látszott egy minimális emelkedés: abban az évben a teljes végső energiafelhasználás 14,7 százalékát fedeztük megújuló forrásokból.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Még mindig halálos a légszennyezettség
Európa-szerte Magyarországon az egyik legrosszabb a légszennyezettségi helyzet: évente több mint 13 ezer ember hal meg a rossz levegő miatt. "Az autókból, buszokból, egyéb szennyező járművekből és a helytelen fűtésből származó káros anyagok nemcsak légúti megbetegedéseket, hanem trombózist, agyvérzést, tüdőrákot és szívrohamot is okozhatnak" - mutatott rá a környezetvédelmi szervezet. A jelentésben kifogásolják, hogy még mindig sincs érdemi hatósági fellépés az illegális szemétégetésekkel szemben, illetve a mai napig nincs betiltva a rendkívül szennyező és egészségkárosító lignittel történő fűtés. Mint írják, jobban kellene támogatni az embereket a tiszta fűtési módokra való áttérésben, szigorúan korlátozni kellene a városokban a régi, szennyező járművek használatát, és meg kellene akadályozni a külföldön leselejtezett, régi és szennyező gépjárművek Magyarországra történő behozatalát
Sok a műanyag, ritka az újrahasznosítás
Sajnos a műanyaghulladék újrahasznosításában is messze az uniós átlag alatt teljesítünk. Egyes becslések szerint 2019-ben a műanyag csomagolási hulladék csupán 33 százalékát hasznosította újra Magyarország, szemben az unió 41 százalékos átlagával, illetve 9 tagállam 50 százalék feletti arányával. Kimutatták továbbá, hogy évente legalább másfél milliárd műanyag palackot hoznak forgalomba itthon, ám ennek 70 százalékát soha nem hasznosítják újra - helyette lerakókban, égetőkben, folyómedrekben végzik, majd mikroműanyaggá szétesve bekerülnek földjeinkbe és folyóinkba, ezáltal ételeinkbe és szervezetünkbe is.
Szomszédaink jóval előttünk járnak ökogazdálkodásban
A Greenpeace összefoglalója szerint az utóbbi években valamennyivel nőtt Magyarországon az ökológiai gazdálkodással művelt területek aránya, ám még így is jelentős lemaradásban vagyunk a szomszédos uniós országokhoz képest. Magyarországon 5,7 százalékot ért el a biogazdálkodás aránya 2019-re, míg Szlovákiában és Szlovéniában ez az arány a hazainak csaknem a duplája (10,3 százalék), Ausztriában pedig több mint négyszerese (25,3 százalék).
Bőven van még hova fejlődni
A környezetvédő szervezet úgy véli, hogy a lakossági légszennyezés csökkentését célzó " Fűts okosan " kampány nagyon fontos szakmai elemeket tartalmaz, azonban ezek az információk csak kevés emberhez jutnak el. Fontos eredménynek számít az is, hogy beindult és felpörgött a napenergia terjedése, a hálózat fejlesztésére azonban nagyobb figyelmet kellene fordítani. A Greenpeace emellett új szélerőművek épülését is sürgetik. "Számos tudományos jelentés támasztja alá, hogy már csak 9 évünk van hátra cselekedni, hogy elkerülhessük a klíma- és ökológiai válság katasztrofális hatásait. Ezért a magyar kormány részéről a jelenlegi tervekhez képest sokkal ambiciózusabb célok kellenek, gyors és bátor lépésekre van szükség, hogy biztosítsák számunkra és az utánunk jövő generációknak a biztonságos klímát, a tiszta levegőt és az egészséges termőföldet" - írták.
