A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói jutottak erre az eredményre. A szakértők az elmúlt tíz évben született több száz, az Antarktiszról szóló tudományos cikket elemeztek ki és foglaltak össze. Eredményeikről a Biological Reviews című lapban számoltak be.
Erőteljes zöldülésnek indulhat a régió
A következő évtizedekben az antarktiszi nyár során erőteljes zöldülésnek indulhat a régió a mohák és zuzmók megjelenése miatt. A folyamatos melegedés ugyanakkor problémát jelent a szélsőségesen alacsony hőmérséklethez szokott fajok számára. "Arra számítunk, hogy az ilyen fajok az Antarktisz utolsó megmaradt nagyon hideg területeire vonulnak vissza. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a régiókat védelem alá kell helyezni a fajok megőrzése érdekében" - mondta Julian Gutt, az AWI projektvezetője.
A tengerjég csökkenésének hatására az Antarktisz vizeiben erőteljesebbé válik az algák növekedésének mértéke is. Becslések szerint az algák 25 százalékkal több szén-dioxidot vehetnek fel a légkörből, ha a terület vizei a jövőben teljesen jégmentesek maradnak a nyár folyamán.
Általánosító kijelentéseket azonban nem lehet tenni a szakértők szerint. "Az általunk elemzett publikációk világossá teszik, hogy a helyzet geográfiailag nagyon különbözően alakul" - mondta Gutt. A szakértők azzal számolnak, hogy az évszázad végéig az antarktiszi vizek tovább savasodnak, ezért nem kérdés, hogy elsősorban azok az élőlények lesznek bajban, amelyek meszes héjat választanak ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
