A globális felmelegedés a növényzetet is megváltoztatja, ez pedig kedvez azoknak a denevérfajoknak, amelyek többfajta vírust is terjeszthetnek - állítja a Science of the Total Environment című folyóiratban közzétett új tanulmány . Ezzel először sikerült igazolni azt a mechanizmust, amely révén az éghajlatváltozás közvetlen szerepet játszhatott a koronavírus megjelenésében és terjedésében.
Egyre közelebb kerülnek a denevérek az emberhez
A tanulmány szerint az elmúlt évszázadban jelentősen megváltozott a dél-kínai Yunnan tartomány, valamint a szomszédos régiókban Mianmar és Laosz növényzete. Az éghajlati változások (a hőmérséklet növekedése és a légköri szén-dioxid koncentrációjának emelkedése, amelyek befolyásolják a növények és a fák növekedésének ütemét) a trópusi cserjés területeket lombhullató erdővé változtatták. Ez megfelelő környezetet teremtett sok denevérfaj számára, amelyek túlnyomórészt ilyen erdőkben élnek.
A koronavírusok előfordulása egy területen szorosan összefügg a különféle jelenlévő denevérfajok számával. A tanulmány szerint az elmúlt évszázadban további 40 denevérfaj költözött be a dél-kínai Yunnan tartományba, amelyek közel százféle új kórokozót is magukkal hoztak. A genetikai adatok szerint a járványosan terjedő SARS-CoV-2 is ebből a régióból indulhatott ki.
Szerencsére a denevérek testében lévő kórokozók legtöbbje nem képes átterjedni az emberre, a koronavírusok némelyike azonban úgynevezett zoonózis útján, vagyis állat és ember között is gazdát cserélhet. A klímaváltozás alaposan megváltoztatta ezeknek az állatoknak az életterét és azok közelebb kerültek az emberekhez is, ami miatt fennáll a veszélye az újabb járványok kitörésének - vélekednek a szakemberek.