A klímaváltozás miatt az ősz sem lesz a régi

Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint.

"Bár a meleg ősznek könnyű örülni - tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása" - olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében. A szakember szerint a felmelegedés következtében felborulhat például a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája is. Egyes kártevők elszaporodhatnak, de még a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat. A felmelegedésnek azonban pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.

Nyári napokat élünk még ősszel is

Az elmúlt fél évszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971 és 1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius-fok volt az őszi átlaghőmérséklet az országban. "Még jobban látszik a melegedés , ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011 és 2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11-Celsius fokot" - hívta fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel. Az elmúlt 50 év októbereiben például 27 nyári nap is volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971 és 1995 között 16, míg 1996-2020-ban már csak 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

Színek helyett csak megperzselt levelek jutnak

Ez is érdekelheti

Föld Órája

Ma rendezik meg a Föld óráját

Stressz

Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Spanyolországban is

egyiptomi csípőszúnyog

Klímaváltozás és szúnyogok: van, ahol már kritikus a helyzet

Zöld

Muszáj visszafognunk a húsfogyasztást

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket, és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. "A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik - hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra" - összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.