225 millió tonna - az Eurostat adatai szerint ennyi hulladék keletkezett 2019-ben az Európai Unióban. Ez lakosonként 502 kg-nak felel meg. Bár az elmúlt években folyamatosan nő az újrahasznosított hulladék mennyisége is (szintén Eurostat-adat: 2019-ben 107 millió tonna volt), még így is sok minden végzi a hulladéklerakóban. Ez azért nagy baj, mert - mint ahogy arra az Európai Bizottság weboldala rámutatott -, a hulladék rothadása folyamán nagy mennyiségű metán kerül a légkörbe, ami egy erőteljesen üvegházhatású gáz, így gyorsítja a klímaváltozást is. Sőt, a hulladékkeletkezés megelőzése annál is inkább fontos, mert a Föld népessége növekszik, és felemésztjük természeti erőforrásaink véges készletét.
Egy szó, mint száz: lehetőségeinkhez mérten törekednünk kell arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk. Kérdés, hogyan kezdjünk hozzá, mire figyeljünk, mit kerüljünk el. Olyanoktól kértünk tanácsot, akik több mint profik a témában.
Szemétvizsgálat: sokkoló, de hatásos
Tóth Andi zero waste tanácsadó, blogger, háromgyermekes édesanya. Háztartását évek óta közel hulladék nélkül vezeti, tapasztalatairól honlapján és YouTube-csatornáján is részletesen beszámol. Mielőtt átálltak erre az életmódra, hetente megtöltöttek egy 120 literes kommunális szemétgyűjtőt, és egy ugyanekkora szelektívet is, tehát összesen 240-250 liternyi szemetet termeltek. Ma a szelektívet három-négy havonta, a kommunálist pedig nyolchavonta ürítik.
Andi hat évvel ezelőtt kezdte drasztikusan megváltoztatni vásárlási, fogyasztási szokásaikat. "Korábban is igyekeztem környezettudatosabban élni, de ez kimerült abban, hogy bioélelmiszereket és káros vegyszerektől mentes tisztítószereket vásároltam, valamint a harmadik gyerekemnél már mosható pelenkákat használtam. Aztán hat évvel ezelőtt egy januári napon olvastam egy cikket Bea Johnsonról (a zero waste életforma megálmodója, a szerk.), akinek a szemléletmódja rádöbbentett, hogy hiába vásárolok öko- vagy biotermékeket, attól még nem leszek környezetbarát, hiszen mellette iszonyatos mennyiségű szemetet termelünk."
Mint mondja, bőven voltak hullámhegyek és hullámvölgyek az átállás során, sőt, bizonyos dolgok esetében még most sem találtak mindenki számára megfelelő alternatívát. Ez azonban szerinte egyáltalán nem probléma, hiszen nem az a cél, hogy olyat erőltessen rá a családjára, ami nem komfortos nekik. A fogkrém például máig egy kritikus pont: a család egyik fele elfogadta az alternatív, hulladékmentes verziót, a másik viszont ragaszkodik a korábban megszokotthoz. De legalább feleannyi fogkrémet használnak, mint előtte.
A városban sem büdös a komposztálás
Budapest több pontján is működnek olyan közösségi fenntartású komposztpontok, ahol a háztartásokban felhalmozódó, szerves hulladékból a növények számára fontos humusz képződhet. Mit szabad ezekbe a tárolókba beleönteni, miért ne komposztáljunk például egzotikus gyümölcsöket? Szakemberrel beszélgettünk.
"A hároméves fiam is tudja, hova gyűjtjük a műanyagot"
Napjaink egyre sürgetőbb kérdése, miként élhetjük környezettudatosan életünket. Bolygónk élhetősége és jövője szempontjából fontos, hogy nyitottak legyünk a téma iránt. Hogy ez pontosan mit jelent egy átlagos háztartásra nézve, arról egy fiatal édesanyával beszélgettünk, aki évek óta elkötelezetten törekszik arra, hogy családjával minél kevésbé terheljék a környezetet.
Csomagolásmentes boltok: hasítanak vagy csődbe mennek?
Vegyes a kép a hazai csomagolásmentes boltok háza táján. Az első fecskék 2018-ban nyitottak, számuk folyamatosan növekszik, jelenleg már minimum 50 csomagolásmentes bolt található az országban. A járvány megakasztotta a bővülést, sok bolt tönkre is ment, idén viszont új lendületet kaphat ez a teljesen új üzletág.
Így lehetünk zöldebbek: szakértők tanácsai
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb jelmondata az, hogy nincs másik bolygónk, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan bánunk a Földdel. Szerencsére ezt már egyre többen ismerik fel, és már-már divathullámmá nőtte ki magát a zöld életmód. Az alábbiakban szakértők segítségével adunk tippeket azoknak, akik még csak most ismerkednek a környezettudatosabb élettel, de nem tudják, hogyan tegyék meg az első lépéseket.
Annak, aki szeretne kevesebb hulladékot termelni, Andi azt tanácsolja, kezdje egy úgynevezett "szemétvizsgálattal". Ennek a legjobb módja, ha kiborítjuk egyheti, egyhavi szemetünket a konyha közepére, és megnézzük, mi van benne - sokkoló, de hatásos. "Amikor látjuk a saját, sok esetben óriási szemétmennyiségünket, két irányba indulhatunk el. Az egyik, hogy bizonyos termékekből egész egyszerűen nem veszünk többet. A másik, hogy az adott fogyasztási cikkre - legyen az élelmiszer vagy bármi más - olyan alternatívákat keresünk, amiknek a használata kevesebb és/vagy környezetbarátabb csomagolóanyagot igényel, vagy egyáltalán nem szükséges hozzá csomagolóanyag" - magyarázza. Nagy előrelépés például, ha lemondunk a PET-palackos üdítőkről, vizekről, vagy a boltban kapható chipsekről (utóbbi azért különösen fontos, mert a chipseket legtöbbször fémgőzölt műanyag zacskókba csomagolják, amik még csak szelektíven sem gyűjthetők).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha szülők vagyunk, és a gyerekkel is meg akarjuk szerettetni ezt az új életformát, igyekezzünk az életkorának megfelelő módon, szinten elmagyarázni a változtatások okát - így könnyebben befogadhatja azokat. Fontos emellett, hogy többféle alternatív lehetőséget is mutassunk neki. "Nálunk ez úgy történt, hogy miután megbeszéltük, mit miért változtatok, mindenki kipróbálhatta az új alternatívát, és eldönthette, tetszik-e neki. Akinek tetszett, az használta tovább, aki nem bírta befogadni, az még várt. Olyankor igyekeztem más alternatívát keresni, mint például a tusfürdők esetében. Először én készítettem többféle recept alapján, és legalább fél év volt, mire találtam olyan leírást, amire azt mondták, hogy ezt szívesen használnák. Utána onnan is továbbléptem, és most már tusfürdőtömböket használunk, ami tökéletesen megfelel a család minden tagjának."
A hulladékmentes életmód Andi szerint nyugodtabbá, egyszerűbbé teszi a mindennapokat, nem mellesleg pedig - ha jól csináljuk -, anyagilag is kedvezőbb. A hulladékmentesség vagy az arra való törekvés ugyanis az ökologikus gondolkodásmód része: azok számára, akik így élnek, alapszabály a fogyasztás csökkentése. "Azt veszem meg, amire szükségem van, és akkora mennyiségben, amiről tudom, hogy el fog fogyni, nem keletkezik maradék. Nem veszem meg például az ötödik kulacsot, csak mert most a rózsaszín a divat, vagy nem veszek fölöslegesen 20 kg almát, hiába akciós. Ilyen életmód mellett ráadásul amiatt sem kell aggódnunk, hogy mit csinálunk, ha a hulladékszállítással probléma van, és nem jön a szemétszállító autó" - részletezi Andi, aki azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mindennek köszönhetően tiszta lelkiismerettel nézhet bele a tükörbe, mert tudja: a maga szintjén mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekeinek szebb jövőt biztosítson.
A lakásban is lehet komposztálni
"Korábban végeztünk két kísérletet. Az egyik alkalommal nyolc hónapig tartott, mire egy befőttesüveg megtelt kommunális hulladékkal, egy másik alkalommal pedig egy hónap kellett ahhoz, hogy megtöltsünk a párommal egy kisebb befőttesüveget. Attól függően tehát, hogy mennyire tudunk odafigyelni, és mennyire vagyunk szigorúak magunkhoz, hetente pár gramm szemetet termelünk" - ezt már Antal Évi youtuber meséli, aki Vászonzsákoslány néven évek óta gyárt videós tartalmakat környezetvédelemről, vegánságról és low waste életmódról.
Évi nevelőapja környezetmérnök; saját bevallása szerint azóta figyel jobban a környezetére, amióta ismeri a férfit. Aktívabban azonban csak néhány éve, 2017-ben kezdett el foglalkozni a témával, méghozzá túlélési ösztönből. "Az ökoszisztémánk nagyon rossz helyzetben van, és a klímaváltozás, illetve a műanyagszennyezés, ha most nem is, de a későbbiekben már a mi életünket is érinteni fogja. Én viszont egy élhető környezetet szeretnék, és nemcsak magamnak, hanem az utódaim számára is. Tudom, hogy egy ember kevés ehhez, de nem akarom homokba dugni a fejemet. Arra törekszem, hogy legalább a saját szintemen tegyek valamit."
Ami a hulladéktermelés csökkentését illeti, Évi ugyanazt emeli ki, amit Andi is: mindenki annyit tegyen, amennyire képes. "Számomra teljesen rendben van, hogy rongyokat és szódabikarbónát használok a takarításhoz, menstruáció idején pedig mosható betétet és menstruációs kelyhet, de lehet, hogy valakinek ez nem fér bele" - mondja, majd hozzáteszi: ha valami nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen, azzal ő sem próbálkozik. A gyógyszerekről például nem tudnak lemondani, azt vallják, "ha betegek vagyunk, az egészségünk az első". Az is előfordul, hogy hirtelen szükségük van valamire, és nem tudják csomagolásmentes boltban vagy piacon megvenni, vagy lenne lehetőségük megvenni, de sokba kerülne. Viszont ilyenkor is arra törekszenek, hogy minél fenntarthatóbb megoldást találjanak. "Ha két olyan gyenge fizetéssel rendelkező magyar fiatalnak is vállalható ez az életmód, mint mi, akkor szerintem sokan képesek lennének még erre."
Amikor elkezdtek tudatosan figyelni a hulladékcsökkentésre, kiderült, hogy élelmiszeripari csomagolóanyagokból, élelmiszer-maradékból, illetve konyhai organikus hulladékból gyűlik össze náluk a legnagyobb mennyiség. Emiatt áttértek a szelektíven gyűjthető csomagolóanyagokra - mert, mint azt Évi kiemeli, nem minden csomagolóanyag gyűjthető szelektíven -, illetve, amit tudnak, csomagolásmentesen vásárolnak. Utóbbira egyébként nemcsak csomagolásmentes boltban vagy piacon van lehetőség: egyre több szupermarketben pakolhatjuk például saját textilzsákba a zöldséget, gyümölcsöt, pékárut, sőt, sok helyen az olajos magvakat és hüvelyeseket is.
A komposztálás is egy olyan módszer Évi szerint, amelynek segítségével a szemét nagy részét el lehet tüntetni. Ők ráadásul beltéren komposztálnak. "A komposztot a konyhában gyűjtjük egy tálban. Ha a tál megtelik, a tartalmát a komposztálóba ürítjük. Ezután rászórunk egy speciális fermentált növényi kultúrát, ami nagyon gyorsan elvonja a nedvességet a komposztból. A nedvesség lefolyik egy alsóbb rekeszbe, ahonnan egy csapon keresztül ki lehet engedni. A nedvesség elvesztésétől pedig a komposzt fokozatosan összeesik" - így Évi, aki arról is beszélt, hogy ha valaki nem szeretne otthon komposztálni, és van rá lehetőség, elviheti a komposztot egy közösségi kertbe vagy komposztálóba is.
Ez is érdekelhet
Évi egyébként azt mondja, nemcsak a hulladékcsökkentésre, hanem az ökológiai lábnyomának csökkentésére is törekszik. "A hulladéktermelés a klímaváltozást gyorsító üvegházhatású termelésen belül mindössze egy százalékot tesz ki. Fontos probléma, mi is foglalkozunk vele, de tudni kell, hogy az ökológiai lábnyomunk szempontjából az is számít, mit eszünk, mennyit fogyasztunk, mivel fűtünk, mivel közlekedünk. Ezért van elektromos fűtési rendszerünk, ezért közlekedem biciklivel, és - egyéb okok mellett - ezért tértünk át a növényi alapú étkezésre is."
