"Az olajos rongyok, bútorlapok, műanyagok és egyéb hulladékok - illegális és leginkább az emberi felelőtlenségre visszavezethető - égetése meglehetősen elterjedt a magyar háztartásokban. Ez a tevékenység az emberi egészségre különösen veszélyes, köztük rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, évente több százezer különféle megbetegedést, több ezer idő előtti halálesetet, egyúttal óriási gazdasági kárt okozva" - olvasható a környezetvédő egyesület közleményében .
A cikk szerint az illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága jelentősen csökkent az elmúlt évek során, ez a tendenciát pedig alighanem egy közeljövőbeli változás is csak erősíteni fogja. Idén március 1-jétől ugyanis a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatos ügyek intézése a járási hatóságoktól a megyei környezetvédelmi hatósághoz kerül. "Utóbbiak azonban nem rendelkeznek kellő helyismerettel, és az sem életszerű, hogy a megyeszékhelyről időben el tudnának jutni a megye különböző településein előforduló illegális égetések ellenőrzésére" - fogalmaz a közlemény.
A Levegő Munkacsoport rámutatott, jelenleg is súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek a megyei hatóságok. Meglévő feladatai ellátására is alig jut idő, az új hatáskörök miatt pedig még ezeken felül kellene több százezer háztartási és kisüzemi tüzelőberendezés felügyeletét is ellátniuk. "A hatáskörök átalakítása miatt ráadásul a járási hivatalok eddig felhalmozott tapasztalata és a helyi rendőri szervekkel, katasztrófavédelemmel, önkormányzatokkal, polgárőrséggel, civil szervezetekkel kialakított együttműködési gyakorlata is kárba vész" - hangsúlyozta a szervezet.
Ez is érdekelhet
A környezetvédők az ügy kapcsán nyílt levélben fordultak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
