Ezt okozza a klímaváltozás Európában

Az éghajlatra vonatkozó előrejelzések szerint a 21. században egyre gyakrabban kell készülnünk extrém időjárási anomáliákra, Európát is beleértve.

A javában zajló klímaváltozás - amelyet kutatók szerint már inkább "klímakrízisnek" lehetne nevezni - drasztikus módon mutatja meg negatív hatásait. A müncheni Ludwig Maximilians Egyetem új kutatása szerint Európában a klímaváltozás 2003-ban, 2010-ben és 2018-ban okozott súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményeket. Egyebek mellett az aszályos időszakok miatti terméshozam-visszaesést.

"Európában a nyári aszályok gyakoriságát lehet tapasztalni. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy az aszályos időszakok egyre sűrűbben, hosszabban és intenzívebben jelentkeznek" - olvasható a kutatást szemléző Newswise portálon. Az aszály rendkívül összetett hatással bír az élet minden területén. Nemcsak meteorológiai, hidrológiai, mezőgazdasági, hanem társadalmi-gazdasági következményeket is magában hordoz.

aszályos terület
Európában nyáron jóval kevesebb, télen jóval több eső várható. Fotó: Getty Images

Szélsőséges átmenetek

Az előrejelzések szerint 2080 és 2099 között Európában gyakrabban várhatók erősebb mértékű nyári aszályok. Ezzel párhuzamosan a téli csapadékhiányos időszakok száma csökkenni fog a legtöbb országban. Magyarul: nyáron kevesebb eső lesz, télen több.

Az ősz sem kivétel Magyarországon csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben. Ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, eltolódhat például az őszi levélhullatás is .

A klímakutatás nyolc régióra osztotta Európát: Alpok, Brit-szigetek, Ibériai-félsziget, Földközi-tenger térsége, Franciaország, Kelet-Európa, Közép-Európa, Skandinávia. Az éghajlati adatok elemzése minden régióban a nyári aszályos időszakok fokozódását mutatta. Érdekesség, hogy olyan területeken is kialakulhat aszály, ahol ez eddig minimális volt, például az Alpokban. Illetve minden régióban fokozódik az aszályveszély .

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Globális összefogás nélkül nem megy

A kutatás megállapításai szerint Közép-Európában akár 25 százalékkal nőhet a súlyos nyári aszályok kockázata. Az Alpokban a jelentős aszályokra 20 százalékos, az extrém aszályokra 40 százalékos valószínűséggel lehet számítani. Franciaországban 60 százalékig nőhet az extrém aszályok bekövetkezésének esélye, a Földközi-tenger térségében 80 százalékig. Európában az Ibériai-félsziget válhat a legszárazabbá, itt akár 90 százalékos valószínűséggel alakul ki csapadékhiány. A tanulmány hangsúlyozza: a katasztrófák esélyét kizárólag a globális felmelegedés visszafogásával tudjuk mérsékelni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.