Megtorpanhat az emberiség fejlődése, ha a kormányok nem tesznek határozott lépéseket a környezetre nehezedő óriási terhek csökkentése érdekében - szögezi le az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) kedden közzé tett jelentése, amely rámutat arra is, hogy szénlábnyoma alapján több, magasan fejlett ország besorolása zuhanna a globális fejlettségi indexen.
A fejlett országok ökológiai lábnyoma is túl nagy
Az országokat az emberi fejlettségi index alapján rangsoroló szervezet 2020-as tanulmánya - harminc év óta először - nem csupán az oktatás, az életszínvonal és az egészségügy helyzete alapján osztályozta a világ országait, hanem figyelembe vette az országok szén-dioxid-kibocsátását és ökológiai lábnyomát is.
Az így készített jelentésből kiderül: ha az emberi fejlődést az országok által a bolygóra rótt terhek fényében vizsgáljuk, több mint 50 állam veszíti el a nagyon magas humán fejlettség besorolását, köztük Luxemburg, Szingapúr, az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek is. Az UNDP szerint ezen országok ugyanis jelentős mértékben támaszkodnak szénhidrogénekre és fosszilis üzemanyagra. Feljebb került a listán ezzel szemben Costa Rica, Moldova és Panama, a jelentés pedig az ő példájukkal igazolja, hogy lehetséges a bolygó kisebb terhelése.
Sajtótájékoztatóján Achim Steiner, az UNDP vezetője úgy vélte, sok ország nagy előrelépéseket tett a jólét és a fejlődés terén, ám ennek a bolygó látta kárát. Leszögezte: az emberiségnek sosem volt még ekkora hatalma a bolygó felett, mint most, és ezt a hatalmat - különösen a koronavírus-világjárvány, az éghajlatváltozás és a növekvő egyenlőtlenségek árnyékában - arra kell használnia, hogy felülvizsgálja, mit is ért fejlődés alatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Pedro Conceicao, a jelentés egyik összeállítója szerint az emberiség fejlődésének folytatása megvalósítható az iparral és a bolygóval összhangban, ám ehhez fel kell számolni az egyenlőtlenségeket, ki kell aknázni az új, kreatív megoldásokat, és együtt kell működni a természettel. Eközben tudósok - tekintetbe véve az emberi tevékenység által a Föld ökoszisztémájára jelentős hatását - egy ideje már új földtörténeti kor, az antropocén, azaz "az ember kora" bevezetését javasolják.
Legjobban: