Már több országban használják a karbonsemlegességi mutatót, amelynek alkalmazását uniós szinten 2030-tól teszik majd kötelezővé. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozata Magyarországon önkéntes alapon vállalta a mutató idő előtti bevezetését. Az intézkedés célja az emberek tájékoztatása arról, hogy az általuk megrendelt ház mennyire felel meg jövőbeni elvárásaiknak. A dokumentum arra is választ ad, hogy a megálmodott épület részt vesz-e a klímavédelemben, például mennyi szén-dioxidot bocsájt ki.
A kulcs a széndioxid
A karbonsemlegességi mutató kiszámításánál figyelembe veszik egyebek mellett, hogy az épület az anyaga előállításánál mennyi szén-dioxidot kötött le, és működés közben majd mennyit bocsájt ki. Azt is belekalkulálják, ha az építőanyagot messzebbről kell a helyszínre szállítani. A szén-dioxidot főként a növények kötik le, közülük nagyon jó építőanyag a fa és a kender is.
Európában az építőiparban főként a lucfenyő terjedt el. Ebből Magyarországon a klímaváltozás miatt már csak elenyésző mennyiség van, így Nyugat-Európából szerzik be a készházak szerkezetéhez szükséges faanyagot, fűrészáru pedig Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkezik.
Ez is érdekelhet
Sokkal kisebb a rezsi
Az úgynevezett szerelt technológiás, vázszerkezetes építkezéssel foglalkozó vállalkozások alkotják a Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás vállalatok Szövetségét (MAKÉSZ), amelynek jelenleg 22 tagja van. Ezek a cégek éves szinten 450-500 készházat építenek fel, főként családi házakat, de építettek már bölcsődét, iskolát és kisebb sportlétesítményeket is. Az ezzel a technológiával felépített családi házak rezsije a fele vagy harmada a hagyományosan épült házaknak, ami annak köszönhető, hogy a felhasznált anyagoknak jó a hőszigetelési képessége.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
