Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve a szakemberek kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában. A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek, ám 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérséklet 1,8 Celsius-fokkal nőtt. Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet - állapították meg az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.
"Úgy tűnt, hogy a Déli-sark izolálódott attól, ami a világ többi részén történt. Ám hirtelen gyors melegedésbe kezdett, ami az egyik legerőteljesebb a bolygón" - írta Kyle Clem klímakutató a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. Clem és kollégái meg akarták tudni, hogy miért kezdődött gyors melegedés a jeges kontinensen az 1970-80-as évek lehűlési periódusa után, és hogy ez egy természetes változékonyság vagy az emberi ipari tevékenység okozta globális felmelegedés szélesebb trendjének része. A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő.
Nagy szerepe van az ember okozta klímaváltozásnak
A Déli-sark melegedése részben összefügg a Csendes-óceán trópusi nyugati részének növekvő hőmérsékleteivel, amelyeket az Antarktiszi-félszigetnél lévő Weddel-tenger jeges vizeiben a ciklonok délre hajtanak. De ez a rendszer, amely egy több évtizedes természetes folyamat része, nem ad magyarázatot a teljes melegedési folyamatra. A többi oka az ember okozta klímaváltozás - vélik a kutatók.
"A végeredmény egy masszív felmelegedés" - mondta Clem, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik a folyamatban. A déli-sarki hőmérséklet-feljegyzések mintegy 60 évesek, és a térség klímáját alig ismerik a kutatók. A szakemberek egyébiránt tudatában vannak annak, hogy a csendes-óceáni időjárási rendszerek hatással lehetnek az Antarktisz nyugati részére és az Antarktisz-félszigetre, ahol az emelkedő levegő- és vízhőmérséklet a jég olvadását idézi elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Alexandra Isern, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány antarktiszi kutatásainak vezetője azt mondta, nem is annyira különül el a bolygó ezen területe, amelyről úgy tartották, hogy izolált. "A hőmérsékletváltozások igen szembeötlőek, de azért még átkozottul hideg van" - tette hozzá Julienne Stroeve professzor, az amerikai Hó- és Jégkutatóközpont kutatója, majd így folytatta: eddig a hőmérsékletváltozások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében.
