Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő. 2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni - írták a kutatók.
2017-ben - ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról - a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve.
A tehenek és a fosszilis üzemanyagok állnak a növekedés mögött
A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik. Az éves metánkibocsátás 9 százalékkal - évi 50 millió tonnával - nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt - mutatták ki a kutatók. Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének. "A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé" - mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.
A szén-dioxid-kibocsátásra jó hatással volt a koronavírus
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt. "Nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik" - tette hozzá a professzor.
