"A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges célja a vegyes hulladék mennyiségi csökkentése. Ezzel azonos törekvés természetesen az is, hogy a szelektíven gyűjtött anyagokat minél nagyobb hatékonysággal és mennyiségben visszaforgathassuk a gazdaságba. Így ugyanis csökkenthető az elsődleges nyersanyagok kitermelése: olyan anyagok segítségével elégíthetők ki bizonyos alapanyagigények, amik tulajdonképpen már rendelkezésre állnak" - magyarázta Kanozsai Gábor, a Budapesti Közművek hulladékos divíziójának főosztályvezetője, aki példákkal is illusztrálta a folyamat hasznosságát.
"Azzal, hogy szelektíven gyűjtjük a reklám- vagy kartonpapírt, primer alapanyagot tudunk kiváltani, hiszen repapírt, azaz újrahasznosítható papírt biztosítunk az ipar számára. Ami a műanyagot illeti, a műanyagtermékek előfeldolgozást, előkezelést követően újragranulálhatóak, és műanyaggyártási alapanyag képezhető belőlük" - tudtuk meg Kanozsai Gábortól. Majd hozzátette, hogy az üveg gyakorlatilag korlátlanul újrahasznosítható, hiszen az üvegolvasztással az ismételt feldolgozás és az üvegelőállítás is biztosítható. A fémeknél ugyanez a helyzet. Akárhányszor újraolvaszthatóak, ebben az esetben kohászati technológiára van szükség.
Kanozsai szerint Budapest speciális helyzetben van, mert itt a kommunális hulladék nagyságrendileg 60 százaléka szintén hasznosul, csak nem anyagában, hanem energetikai módon. A fővárosban működik egy hulladékhasznosító mű, ahol a kommunális hulladékból távhőt, villamos energiát lehet előállítani. 2020-ban például 494 ezer tonna kommunális hulladék keletkezett Budapesten, ebből 370 ezer tonna energetikai hasznosítására került sor.
A PET-palack jöhet, a porszívócső nem
Arra a kérdésre, hogy a magyarok mennyire "jók" a szelektív hulladékgyűjtésben, a főosztályvezető úgy válaszolt: elég vegyes a kép. A budapesti adatok azt mutatják, hogy a papírral nincs baj. A papíranyagáram nagy tisztaságú, nagyságrendileg 96 százalékos - ez azt jelenti, hogy a kék színű papírgyűjtőkbe szinte csak azt dobják bele az emberek, ami oda való (újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapírok, csomagolópapírok, kartondobozok).
A kevert csomagolási hulladék, aminek a sárga színű gyűjtőkben a helye, ugyanakkor némileg problémásabb. Ezekbe a gyűjtőkbe a többi között különböző fóliákat, PET-palackokat , sörös alumíniumdobozokat, vastartalmú konzervdobozokat, illetve italos kartondobozokat, azaz tetrapak-csomagolást lehet tenni. Sokan azonban nincsenek tisztában a pontos szabályokkal, ezért dobnak bele a sárga színű gyűjtőkbe "műanyag" címszó alatt például kerti bútort, virágkaspót vagy porszívócsövet. Ez pedig a számokon is meglátszik: a kevert csomagolási hulladék esetében a haszonanyag-tartalom (az értéket képviselő hulladék) 40, az idegenanyag-tartalom (a nem oda való anyag) pedig 60 százalék.
A nem megfelelő tárolóban gyűjtött hulladék egyébként amellett, hogy pluszköltséget jelenthet a szolgáltatónak, nagymértékben lecsökkenti a rendelkezésre álló gyűjtési kapacitást is. A példánál maradva, ha a kerti bútort a kevert csomagolási hulladékok közé tesszük, jóval kevesebb hely jut a műanyag palackoknak vagy konzerveknek. Ennek logisztikai vonzata is van, hiszen a szolgáltató nem azt gyűjti össze és szállítja el, amit kellene. És bár a hulladékok leválogatásánál nem feltétlenül az számít, hogy mekkora mennyiséggel lehet dolgozni, anyagi szempontból az nagyon fontos, hogy a leválogatandó hulladékmennyiség haszonanyag-tartalma minél magasabb legyen. Csak így lehet ugyanis költséghatékonyan működtetni a teljes gyűjtési-feldolgozási láncot.
Tapossa laposra!
A gyűjtési kapacitást nemcsak azzal tudjuk pazarolni, hogy nem figyelünk arra, mi hova való. Hiába tesszük bele a kartondobozt a papírgyűjtőbe, ha előtte nem próbáljuk meg úgy összehajtani, összevágni, hogy ne foglalja el a hely nagy részét. Apropó helytakarékosság! A PET-palackokat, italos kartondobozokat is mindig tapossuk laposra, mielőtt kidobjuk - és nem csupán azért, hogy több hely legyen a tárolóban. Ha a hulladék összegyűjtését, szállítását végző jármű úgy gyűjti be a flakonokat, dobozokat, hogy tele vannak levegővel, az anyaghalmaz ellenállása egy idő után akkora lesz, hogy képtelenség megfelelően összetömöríteni. Emiatt pedig kevesebb hulladékot lehet elszállítani.
Amennyiben olyannyira szennyezett a hulladék, hogy kidobás előtt nem tudjuk megfelelően megtisztítani, inkább a kommunális gyűjtőben helyezzük el. Klasszikus példa erre a pizzásdoboz, valamint a chipses zacskó. A papírtörlő is csak akkor mehet a szelektívbe, ha kizárólag vizet itattunk fel vele, és nem sütés/főzés után maradt zsiradékot. Kiemelendő továbbá, hogy a tévhitekkel ellentétben sem a CD- és DVD-lemez, sem pedig a használt papír zsebkendő nem gyűjthető szelektíven. Előbbi azért, mert nem hagyományos műanyagból (PET), hanem alumíniummal bevont polikarbonátból készül, utóbbi pedig biológiailag veszélyes anyagokat hordozhat, főleg most, a koronavírus-járvány idején.
A legjobb hulladék az, ami meg sem képződik
A főosztályvezető úgy gondolja, a hulladékgazdálkodás alfája és az ómegája tulajdonképpen a tudatos fogyasztói társadalom. A legjobb hulladék ugyanis az, ami meg sem képződik, ezt pedig tudatos fogyasztással lehet elérni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az alternatív lehetőségek felkutatása és kihasználása is fontos. "Budapesten jelenleg két újrahasználati központot is működtetünk, ezek nagyjából olyanok, mint a használtcikk-piacok. Bárki leadhatja a megunt, de még megfelelő állapotú, működőképes használati tárgyait (bútorok, könyvek, sportszerek), akinek pedig szüksége van valamire, az jelképes összegért elviheti."