A hollandiai Castenray falu Szent Mátyás-templomának sötét zugaira felszerelt térfigyelő kamerák aktus közben vettek fel közönséges késeidenevéreket - olvasható a The Guardian honlapján, ahol az egyik videó is megtekinthető.
Kutatók úgy vélik, hogy a fekete-fehér videók az első dokumentált bizonyítékok arra, hogy egy emlős állat intromisszió, azaz behatolás nélkül közösül.
A tudósokat már régóta foglalkoztatja ezeknek a denevéreknek (Eptesicus serotinus) a nemi élete. Ugyanis hím merev pénisze hatalmas, és egy szív alakú fejben végződik, amely hétszer szélesebb, mint a nőstény hüvelye.
Eddig két megoldást tudtak elképzelni: az egyik szerint a pénisz csak akkor duzzad meg, amikor már a hüvelyben van. A második lehetőség az volt, hogy a denevérek érintkezés útján párosodnak; ezt eddig csak madaraknál figyelték meg, azonban még soha nem láttak emlősöknél.
A kutatók összesen 97 felvételt vizsgáltak meg a látszólag behatolás nélküli közösülésről. 93 felvételt kaptak a holland templomtól, és még négyet egy harkovi, denevérek számára létrehozott rehabilitációs központból.
A videók elemzéséből kiderült, hogy nem történt behatolás. A hímek helyette a túlméretezett péniszüket úgy mozgatták, mint egy plusz kart, hogy félrelökjék a nőstény farokhártyáját, és hozzáérjenek a szeméremtesthez. A folyamat némi tapogatózással járt, de átlagosan körülbelül egy órán át tartott, a legjobb esetben pedig közel 13 órán át - olvasható a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Megoszlanak a vélemények
Bár a felvételek nem bizonyítják egyértelműen, hogy az emlősöknél a penetráció nélküli aktus létezik, néhány nőstény hasán folyadék maradt, ami arra utal, hogy a hímek legalábbis megpróbálták lerakni spermájukat. A tudósok most azt remélik, hogy a hímek mellett a párzás utáni nőstényeket is meg tudják vizsgálni, illetve egy "denevérpornó-dobozt" is építenének, hogy a párokat minden szögből lefilmezhessék párzás közben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Brock Fenton, a Nyugat-Ontariói Egyetem professzor a hatvanas években kisméretű barna denevéreket tanulmányozott egy elhagyott bányában. Gyakran megállapították, hogy párzás után a nőstényekre ondóváladék került anélkül, hogy a behatolásnak bármi jele lett volna. "A tanulmány szépen bemutatja, hogy úgy tűnik, nem történik behatolás" - mondta.
Ez is érdekelhet
Paul Racey, az Exeteri Egyetem professzora már megfigyelte a behatolást a közönséges késeidenevérek párzása során, ezért szkeptikusan áll a tanulmányhoz, mert behatolás nélkül az állat "elpocsékolja" az ondóját. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a fejlemények fényében nyitottan kell hozzáállni a témához.
Legjobban: