Bár az, ha valamilyen élőlény megeszi a saját utódát, szívtelennek tűnhet, számos oka lehet rá - írja az IFLScience. Az Európa nyugati részén élő mezei hörcsögök esetében a kukorica-alapú étrend okozott súlyos hiánybetegségeket. Kutatók megállapították, hogy a kukoricával táplált nőstények nagy arányban ölték meg utódaikat, és kannibalizmust is elkövettek, sőt, a kölykeiket a szokásos táplálékkészletük mellett tárolták.
A kutatócsoport megállapította, hogy ez a B3-vitamin (niacin) hiányának következménye. Az embereknél ez a hiány a pellagra nevű betegséget okozza, amely az idegrendszer károsodásával jár, ami aztán a viselkedés megváltozását okozhatja.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a mezei hörcsögöknél is hasonló volt a helyzet, és amikor B3-vitamint kaptak, általában abbahagyták a kicsinyeik elfogyasztását.
Egyes nyálkáshalfélék hím példányai is utódaik elfogyasztására vetemednek. A kutatók az egyik fajt tanulmányozva megállapították, hogy amikor a hímek az ikrák közelében vannak, a szaporodással kapcsolatos hormonok egy csoportjának, az androgéneknek a szintje mélypontra süllyed. Ennek eredményeként nem tudnak újra párzani, és így továbbadni a génjeiket. Azt pedig nem mindig hajlandóak megvárni, amíg az ikrák kikelnek, hogy újrakezdjék a párzást, ezért inkább megeszik őket, hogy megszabaduljanak tőlük.
Ezután az androgénszintjük ismét megemelkedik, és nem kell energiát pazarolniuk a kis számú ikra gondozására, és újra udvarolni tudnak a nőstényeknek, hogy remélhetőleg több utódot hozzanak létre.
A Smithsonian Nemzeti Állatkert gondozói 2014-ben maguk neveltek fel egy lajhárkölyköt, miután anyja „lenyelte” két testvérét. Az anya ugyanis azt hihette, hogy a kicsinyei nem maradnak életben.
Az első kölyök halva született, és amikor az állatorvosok megvizsgálták a megmentett kölyköt, kiderült, hogy fertőzése van. Az állatkert emlős-kurátora szerint feltételezhető, hogy a másik két kölyökkel is ez volt a helyzet.
A vadonban, ahol az erőforrások szűkösek lehetnek, az olyan utódok elfogyasztásával, amelyek amúgy sem maradnának életben, elkerülhető, hogy bármi is kárba vesszen.
Legjobban: