Közel húsz éve minden nyáron személygépjárművek rendszámtábláit vizsgálják két brit nonprofit szervezet, a több délkelet-angliai természetvédelmi területet is felügyelő Kent Wildlife Trust és a Buglife rovarvédelmi szervezet önkéntesei. Nem a gyorshajtókra vagy az autótolvajokra vadásznak: arra kíváncsiak, hogy mekkora számban lehet kimutatni menet közben elütött rovarok nyomait a táblákon. Mint azt Saioa Legarrea Imizcoz és María Ángeles Marcos García spanyol entomológus kutatók írják a The Conversation oldalán megjelent cikkükben, bármennyire is humorosnak tűnhet első hallásra a fenti felmérés, nagy léptékű adatgyűjtési metódusa valójában komoly jelentőséggel bír. Az idei évben közel hétszáz résztvevő több mint hatezer útja szolgáltatott értékes adatokat hozzá.
A projekt tavaly arra a felfedezésre jutott, hogy kevesebb mint két évtized alatt 64 százalékkal csökkent az autók által elütött rovarok száma. Ez egy döbbenetes szám, amely alátámasztja a tudományos körökben egyre több szakértő által osztott elméletet, hogy a rovarvilág gyors pusztulása annak jele lehet, hogy egyre közelebb kerülünk a Föld hatodik kihalási eseményéhez.
Mi az a kihalási esemény?
A bolygónkon valaha élt növény- és állatfajok 99 százaléka kihalt – olvasható a National Geographic egy 2019-es cikkében. Nyilvánvaló, hogy ahogy az evolúció révén újabb és újabb, a környezethez a korábbiaknál sikeresebben alkalmazkodó fajok jelennek meg, lassanként kiszoríthatnak más fajokat. A 99 százalékos kihalási ráta azonban közel sem csak ennek tudható be. Az elmúlt félmilliárd év során öt nagy kihalási esemény is történt a Földön, ezek nyomán pedig a fajok 75-90 százaléka tűnt el viszonylag rövid idő alatt. Ezek közül is talán a legutolsó a leginkább közismert: nagyjából 66 millió évvel ezelőtt egy hatalmas aszteroida becsapódása vetett véget a dinoszauruszok uralmának, ami aztán lehetőséget teremtett a madarak és emlősök felemelkedésére. Egyáltalán nem kizárt, hogy az emberi faj a jövőben kénytelen lesz szembenézni a hatodik kihalási hullámmal.
Biztosat persze a tudósok sem tudnak mondani ez ügyben. Mindenesetre aggasztó jel, hogy a rovarpopulációk szerte a világban csökkennek. A brit megfigyelésekhez hasonló beszámolók születtek Európa más országaiban is. Egy 2017-ben megjelent tanulmány például arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban a repülő rovarok 76 százaléka eltűnt a természetes élőhelyekről. Egy dániai kutatás pedig nemcsak a rovarok, hanem azon madarak számának csökkenését is dokumentálta, amelyek fő táplálékforrását az előbbiek jelentik, mint amilyen a füsti fecske is. Spanyol és portugál rovarszakértők idén júniusban a 20. Ibériai Entomológiai Kongresszuson szintén arra igyekeztek felhívni a közvélemény figyelmét, hogy mihamarabb lépéseket kell tenni a példátlan helyzet megoldása érdekében.
A tengertúlról ugyancsak hasonló hírek érkeztek a közelmúltban. A közép-amerikai Puerto Rico trópusi őserdeinek tanulmányozása során például arra jutottak a kutatók, hogy 36 év alatt katasztrofális mértékben, 78 százalékkal esett vissza a szárnyatlan rovarok száma. Ezzel párhuzamosan az olyan rovarevő élőlények egyedszáma is jelentősen visszaesett, mint a gyíkoké, békáké és madaraké.
Hova tűnnek a rovarok?
Saioa Legarrea Imizcoz és María Ángeles Marcos García szerint többféle kiváltó ok is közrejátszik a rovarvilág pusztulásában. A probléma elsősorban a talaj, a növényzet, a víz és a levegő emberi tevékenységből fakadó folyamatos, egyre súlyosbodó károsodásából ered. A rovarok különböző fajainak különböző szükségletei vannak. Általánosságban véve azonban szükségünk van a talajra, amelyet az ember betonnal fed be. Szükségük van az egyre ritkábbá váló vízre, amelyet szennyezünk vagy elvezetünk. Növényekre, amelyeket növényvédő szerekkel kezelünk. Ezenkívül a növekvő fény-, vegyi és légszennyezettség megzavarja a rovarok tájékozódását, kommunikációját is. Mindezeken felül pedig nem szabad megfeledkezni a klímaváltozásról sem, amelyről szintén úgy tartják, hogy fontos szerepet játszik a rovarpopulációk fogyatkozásában.
„A rovarok biodiverzitásának elvesztése homogenizációhoz vezet. Ez gyengíti az összes élőlény között fennálló alapvető biológiai kapcsolatokat, így végeredményben a saját létezésünket is fenyegeti” – hangsúlyozzák a spanyol entomológusok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Miért olyan fontosak a rovarok?
A ma ismert állatfajok 80 százalékát a rovarok teszik ki világunkban. Nyilvánvaló tehát, hogy milyen fontos szerepük van a földi élet fenntartásában, különös tekintettel a növények beporzására. Az emberiség élelmiszer-ellátásának 35 százaléka is olyan növényeken alapul, amelyeket a rovarok porzanak be. Nem véletlen tehát, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is megkongatta a közelmúltban a vészharangot, arra figyelmeztetve, hogy a rovarok eltűnése súlyos élelmezési válságot hozhat magával. Persze nem csupán a beporzásról van szó. A rovarok a szerves anyagok lebontása és a tápanyagok újrahasznosítása révén kulcsszerepet játszanak a talajképződésben, ezáltal is biztosítva a tápláléklánc fennmaradását és az élet körforgását. Ezenkívül hozzájárulnak a kártevőirtáshoz is, amiből sokat tanulhatnánk arra vonatkozóan, hogyan javítsuk a biológiai alapú védekezést a mezőgazdaságban.
