A COVID-19 megmutatta a világnak, hogy akár egyetlen kórokozó is milyen hatalmas károkat tud okozni világszerte az emberek egészségében és a gazdaságban. Szakértők szerint a következő évtizedekben újabb hasonló járványokkal kell majd szembenéznünk, melyek terjedésében az egzotikus állatok mellett a háziállatoknak is jelentős szerepe lehet - írja a Science Alert.
Ez okozhatja a következő világjárványokat
A Science Translational Medicine című folyóiratban publikált kutatásában a betegségekre specializálódott ökológus, Amandine Gamble és kutatócsapata az úgynevezett zoonózisok veszélyeit vizsgálták. Zoonózisnak azokat a betegségeket tartjuk, amelyek emberről állatra és viszont is terjedhetnek. A szakemberek szerint a házikedvencek, a haszonállatok, valamint a nemkívánatos kártevők is gyorsan terjeszthetik majd azokat a vírusokat, amelyekből a jövő nagy járványai kialakulnak. A háziállatok egyfajta hídként kötik össze az embereket a többi állattal, például rágcsálókkal, így rajtuk keresztül könnyebben eljuthatnak a vírusok is a gazdáikhoz. Emellett a növekvő urbanizáció és a klímaváltozás szintén megváltoztatja a betegségek dinamikáját.
A szakemberek szerint valószínűleg számos, a háziállatokról emberre terjedő fertőzést alábecsülnek, mert nem követik megfelelően figyelemmel a terjedésüket. Nem a patkányok terjesztette pestis ugyanis az egyetlen olyan betegség, amely állatok útján terjedt el. A Chlamydia psittaci egy olyan baktérium, amely a lakásokban tartott papagájokról terjed az emberre (papagájkórnak is nevezik ezért), a háztáji baromfiról pedig a szalmonella juthat el az emberi szervezetbe, ahol gyomor-bélrendszeri zavarokat okoz. Ez csak kettő a több mint 70 olyan patogén közül, amely igazoltan a társállatok által juthat el az emberhez.
Ez is érdekelhet
A pestist is elsősorban a patkányokhoz kötik, holott az elhullott tetemek hurcolásával a kóbor macskák is jelentősen hozzájárulhattak a betegség terjedéséhez, szétszóródásához. A betegség egyébként kis számban ugyan, de ismét felütötte a fejét az Egyesült Államokban, ahogy a leprát is újra felfedezték. A kutatók szerint nem kizárt, hogy mindkét betegség újbóli feltűnésében kulcsszerepet játszanak az állatok. Idén júniusban ráadásul madárinfluenza-vírusokat mutattak ki lengyel házimacskákban, ami jelentős aggodalmat váltott ki a kutatókban még úgy is, hogy a kórokozó emberekre nem terjedt át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: