Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen. Ha azonban egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak - számolt be az eredményről közleményében az ELTE . A tanulmány szerint "nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt. A fajok közötti különbségek meghatározóak."
A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel. A kutatók szerint feltételezhetően részben a háziasítás, részben a kölyökkori szocializáció eredménye, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát. "Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal korától családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában" - árulta el Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék kutatója.
A malacok jobban félhetnek az idegenektől
Az utóbbi időben a házisertés - különösen annak törpe változata - társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be. A sertés ezen új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára. "A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval" - mutatott rá Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
"Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettük, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt még jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában: az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak" - magyarázta Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa. Az így kapott eredmények szerint a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében. Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. "A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe" - fejtette ki Pérez Fraga.
Ez az első tanulmány, amely a törpesertések gazdájuk iránti közelségkereső viselkedését vizsgálta. "A sertések és a kutyák hasonló korábbi tapasztalata a gazda hasonló szerepéhez vezethet a két fajnál. A családtagként való tartás azonban nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a sertésekben általános preferencia alakuljon ki az emberi társaság iránt. Fontos szerepet játszhatnak a fajspecifikus sajátosságok, beleértve azt is, hogy a kutyáknak hosszabb a szocializációs periódusuk, és az emberek vonzóbb társas ingert jelentenek számukra" - mutatott rá Gerencsér Linda.
Ez is érdekelhet
A kutatók tanulmánya a Scientific Reports című szakfolyóirat hétfői számában jelent meg.
