Kiránduló családra támadt egy medve február végén Szlovákiában. A beszámoló szerint a pár gyermekeikkel sétált a Liptószentmiklósi járásban található Partizánska Ľupča egyik tanösvényén, amikor egy nagyjából 80 kilogrammos barnamedve keresztezte az útjukat. A vadállat megindult feléjük, a szülők pedig a testükkel védelmezték a gyermekeiket, melynek hatására az állat meghátrált. Óriási szerencse, sőt kisebb csoda, hogy csupán az anya szenvedett el könnyebb sérüléseket, a gyermekek sértetlenül átvészelték a veszélyes találkozót.
Magyarországon emberéletet követelő támadást az elmúlt években nem dokumentáltak az országhatáron belül. Néhány észlelésről beszámolt ugyan a sajtó, de ezekről utólag kiderült, hogy fals információn alapultak, a kiérkező szakemberek medve nyomait nem fedezték fel. Van bármi félnivalónk, ha a hazai erdőket járjuk? Szakemberek szerint a medvével való komfrontáció semmiképpen sem a veszélyességi lista élén szerepel.
A kullancs nagyobb veszélyt jelenthet, mint a medve
A medvéken túl vaddisznó, illetve kis létszámban farkas és hiúz is megfordul a Bükk környékén. Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai referense szerint ugyanakkor a felsorolt fajok közül egyiknek sem tápláléka az ember, így elsődlegesen nem ezek az állatok jelentenek veszélyt a kirándulókra. „Konkrét példa nem ismert abban a vonatkozásban, hogy bármelyik faj hazánkban közvetlen veszélyt jelentene az emberre, így igazából nincs értelme veszélyességi sorrendet felállítani. A vadon élő szervezetek közül számos, veszélytelenebbnek vélt apró faj, akár egyetlen szúrással (amely allergiát vagy anafilaxiás sokkot okozhat), vagy egyes betegségek (Lyme-kór, encephalitis stb.) terjesztésével valós, és statisztikailag is értelmezhető problémákat okoznak az ember számára” – hangsúlyozta a zoológiai referens.
Viszonylag alacsony az esélye annak, hogy az országhatáron belül medvébe botlanánk. Becslések szerint kevesebb, mint egy tucat példány fordulhat meg az ország területén, főként is az ország észak-keleti régiójában. Nagy részük Szlovákia területéről jár át és tölt el hosszabb-rövidebb időt nálunk. Ezek a tekintélyes méretű (100-tól akár 400 kilós nagyságot is elérő) állatok mindenevők, étrendjük nagyjából 70 százalékát ugyanakkor növényi eredetű tápanyagok adják: szívesen fogyasztják az erdei gyümölcsöket és terméseket, gyökereket, de rovarok és időnként kisebb-nagyobb emlősök is az étrendjüket képezik. Leggyakrabban reggel és este táplálkozik, a napja túlnyomó részét a vackában tölti, ilyenkor pedig elenyésző az esély, hogy az útjába kerüljünk. „Megfigyeléseink szerint a medvék rendszeresen látogatják a vadászati szórókat, etetőket, ahol rendre táplálékot is találnak. Ez a jelenség már konfliktusok forrása lehet, mivel a medve embertől való félelemérzete csökkenhet” – tette hozzá Gombkötő Péter.
Erről ő is gondoskodik, alapvetően ugyanis kerüli az embert, ugyanannyira tart tőlünk, mind amennyire mi elkerülnénk őt. Támadásra leginkább olyan esetben kerül sor, ha sarokba szorítva érzi magát, illetve ha a bocsai a közelben tartózkodnak, és védelmezni kívánja azokat. A nemzeti park igazgatóságának tájékoztatója szerint az alábbiakat tehetjük, ha az erdőben járva szeretnénk minimalizálni a medvetámadás kockázatát.
Tudod, mennyit kell innod különböző életkorokban? Teszteld tudásodat!
Teendők, hogy elkerüljük a medvével való találkozást is
- Indokolatlanul a medve nem támad emberre, de ehhez tudnia kell róla, hogy a környéken vagyunk. Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy bármikor felbukkanhat, keltsünk magunk körül zajt (pl. fütyülés). Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.
- Mindig maradjunk a kijelölt turistaúton. Kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat, így tovább csökkenthetjük a veszélyét annak, hogy vadakkal találkozunk.
- Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket, hogyha pedig sátrazunk, az élelmet a sátortól távol eső fára függesszük fel, jól becsomagolva.
- Hogyha bocsokat találunk, semmiképpen ne közelítsük meg, vagy ne próbáljuk azokat „kimenteni”. Valószínűleg az anyjuk is a közelben van, és támadólag léphet fel, mert veszélyben érzi az utódai épségét.
Teendők, hogyha mégis találkozunk egy medvével
- Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat még nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről. Ne essünk pánikba akkor se, ha az állat két lábra áll, ezt általában csak azért teszi, hogy tájékozódjon.
- Amennyiben az állat közelebb jön, ne provokáljuk hirtelen mozdulatokkal és ne is próbáljunk elfutni előle, hiszen gyorsabb nálunk. Amennyiben autóban ülünk, ne szálljunk ki belőle, ha már kiszálltunk és nincs messze, üljünk vissza.
- Népszerű teória, hogy ha földre fekszünk és halottnak tettetjük magunkat, úgy a medve is elveszíti az érdeklődését és továbbáll, mégis jobb, ha nem kísérletezünk ezzel. Egyébként is kérdéses, meg tudjuk-e őrizni a hidegvérünket és mozdulatlanságunkat úgy, hogy az állat ott liheg a nyakunkban.
- Webshopokban és vadászboltokban elérhetőek speciálisan medvék ellen kifejlesztett riasztó spray-k, amelyekkel vészhelyzetben védekezhetünk az állat ellen. Ezeket azonban csak végszükség esetén használjuk, a stresszes helyzetben könnyen mi magunk is kaphatunk a csípő permetből, illetve az is lehet, hogy a medvét csak még jobban felbőszítjük vele. „Azokban az országokban, ahol a medvék nagyobb egyedszámban fordulnak elő, javasolható beszerzése azoknak, akik rendszeresen medvék által sűrűn lakott területen, terepen dolgoznak, így az állatokkal nagyobb valószínűséggel találkoznak” – mondta el a zoológiai referens.
Legjobban:
Legrosszabbul: