A féregtelenítés témája az emberek környezetében élő állatok közül leggyakrabban a kutyákkal kapcsolatban kerül elő - nem véletlenül. A kutyák ugyanis a kórokozók szempontjából ideális élő felületet jelentenek, hiszen folyton megszaglásznak és megnyalnak mindent, dús, a peték számára otthonos bundájukkal pedig előszeretettel fetrengenek bele az avarba, a langymeleg iszapba vagy akár az ürülékbe is, így mintegy házhoz mennek az élősködőkért. Ezeket aztán lelkes nyáladzásukkal, hozzánk bújásukkal és szívből jövő nyalogatásukkal könnyen tovább is tudják adni nekünk, illetve a velük egy közösségben élő egyéb állatoknak.
A kutyákat megfertőző különböző féregfajták (orsóférgek, galandférgek, ostorférgek, kampósférgek és mások) viszonylag jól beazonosítható tüneteket okoznak az állatoknál. A leggyakoribb a hasmenés, de előfordulhat hányás is, akárcsak, hogy a kutya állandóan rágcsálja viszkető faroktövét, folyton liheg, vagy egyéb kézenfekvő magyarázat nélkül fogyni kezd. Ilyen esetekben bízvást gyanakodhatunk férgességre, és haladéktalanul keressük fel az állatorvost, aki a legegyszerűbben székletmintából, illetve vérvétel útján tudja megállapítani, hogy valóban fennáll-e a fertőzés, és ha igen, milyen féreg találta meg a kutyát. Ezek után féreghajtó tablettát vagy injekciót adhat, ami a kutya szervezetére nem ártalmas, a hívatlan vendégeket viszont eredményesen eltünteti a testükből.
Kölyökkutya, felnőtt állat, vemhes kutya
Ennél azonban jóval egyszerűbb és a kutya életminősége szempontjából is felelősségteljesebb megoldás a megelőzés. Akár kölyök-, akár felnőtt kutyákról beszélünk, ez minden esetben rendszeres féreghajtást jelent, az életkor azonban befolyásolja a féreghajtó adagolását. Kiskutyák esetében ugyanis (mivel bizonyos férgeket az anyjuktól, az anyatejen át is elkaphatnak) kettő, négy, hat, majd nyolc, tíz és tizenkét hetesen kell adni a tablettát; ezután hat hónapos korukig havonta, onnantól pedig egész életük során háromhavonta. Nőstény kutyákat a párzás előtt, majd a terhesség 40. napjától és a szoptatás ideje alatt kéthetente érdemes kezelni.
A felnőtt kutyák esetében a háromhavi féregtelenítéssel stabilan bebiztosíthatjuk, hogy kutyánk féregmentes legyen, és közben attól sem kell tartanunk, hogy a kórokozók rezisztensek lesznek a gyógyszerre, de bizonyos vadászkutyáknál, amelyek az elhullott tetemek révén jobban ki vannak téve a galandféreg-fertőzésnek, a kezelést gyakrabban, 6-8 hetente szükséges ismételni. A rendszeresség minden esetben lényeges, ami a kutyák gazdáitól alaposabb odafigyelést igényel - ám egyszerű naptárhasználattal ez nem okozhat problémát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindenképp tartsuk észben, hogy a fentebb sorolt kórokozókon túl a kutyákat súlyosan érintheti a szívférgesség is, amelynek kialakulását viszont gyakrabban, havonta beadott tablettával vagy rácsepegtető oldattal előzhetjük meg a legbiztosabban. A megelőzéshez mindezen túl hozzátartozik még, hogy a lehető leggyorsabban eltakarítsuk a kutya ürülékét, akár a saját kertünkben, akár az utcán végezte a dolgát, mi pedig utána (vagy akár egy szimpla simogatás után is!) ne feledkezzünk meg az alapos kézmosásról, mert a petékkel könnyen megfertőzhetjük magunkat, ha ezt elmulasztjuk. Valamint, ha lehet, a kutya inkább ne aludjon a családtagok ágyában, hanem csak a saját fekhelyén.
Kinti macskák és lakáscicák
Macskák esetében ugyanígy komolyan kell venni a féreghajtást, mert bizonyos kórokozók - így elsősorban az orsó- és a galandféreg - az ő szervezetükben is gyakori vendégek, és ezek az embert is megfertőzhetik. A macskák és a férgek viszonya annyival sajátosabb, hogy enyhébb fertőzöttség esetén nem feltétlenül jelentkeznek a gazdák által is észrevehető tünetek - ez azonban ne tévesszen meg minket, mert ha elszaporodnak bennük a férgek (és főleg, ha ez egyéves kor alatt, vagyis kiscicakorban történik), akkor már megjelenhet a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés, a hasduzzadás és a viszketés az ánusz környékén, mindez pedig nagyon megviselheti az állatot, így jobb, ha nem várjuk ki.
Kiscicáknál 3-8 hetes kor között kéthetente, aztán hat hónapos korukig havonta, majd egész életük során a kutyákhoz hasonlóan háromhavonta (lelkes vadászként a környéken folyamatosan portyázó állatok esetén kéthavonta) érdemes elvégezni a kezelést. Fontos, hogy ne csak a kint élő vagy sokat kijáró macskákkal járjunk el így, mert az emberek a cipőjükön keresztül a lakásba is behordhatják a férgek petéit, illetve ha kutya is él a lakásban, akkor az is behozhatja ezeket magával. A vemhes macskát a terhesség harmadik hetétől érdemes kezelni - a kölykök elválasztásáig háromheti ismétléssel.
Ez is érdekelhet
Ha épp befogadtunk egy állatot (kutyát vagy macskát), és nem tudjuk, milyen volt addig a féregtelenítési rutinja, akkor kapjon féreghajtót azonnal, majd két hét múlva ismét - ezután pedig kövessük a fentieket.
