A fertőző májgyulladás okai kutyáknál
A kórokozó a szervekben a működésért felelős részeket támadja meg, jellemzően a májat, a veséket és az erek falát bélelő úgynevezett endotheliális sejteket. A szájon vagy az orron át jut be az állatok szervezetébe, majd 4-8 nap elteltével a garatmandulákban telepszik meg. Innen halad tovább a véráramba, onnan pedig a máj Kupfer-sejtjeibe és endotheliumába kerül.
Ideális esetben az úgynevezett makrofág sejtek védelmi vonalat képeznek a kórokozók ellen, de többek között a CAV-1 vírus is képes ezekben a sejtekben elszaporodni és szétszóródni. A folyamat során a környező részeket is roncsolja a májban: elsősorban a fehérjeképzésben és -tárolásban, illetve a szénhidrátok átalakításában szerepet játszó sejteket. A betegség ezen stádiumában a vírusok megjelennek a nyálban, illetve a székletben is, ezen keresztül a kutyák tehát újabb egyedeket fertőzhetnek meg.
Egészséges kutyáknál, amelyek immunrendszeri működése kifogástalan, a vírusok 10-14 napon belül eltűnnek a különféle szervekből a vesék kivételével, ahonnan a vírus a vizelettel távozik a fertőzést követően akár 6-9 hónapon át. Azon állatoknál, amelyekben az antigének a nem megfelelő immunválasz következtében fennmaradnak, krónikus májgyulladás alakulhat ki. Ez a súlyos állapot gyakran citotoxikus szemkárosodást okoz a folyamatos gyulladás és a sejtek nekrózisa következtében. Ezen tényezők vezetnek a fertőző hepatitisz legjellegzetesebb és legfeltűnőbb tünete, az úgynevezett "hepatitiszes kék szem"" kialakulásához.
Az oltatlan állatok nagyobb veszélynek vannak kitéve.
A fertőző májgyulladás tünetei kutyáknál
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tünetek erőssége a szervezet immunológiai állapotától, illetve az elsődleges károsító hatás fokától függ. Nagyon heveny esetekben a tünetek a következők lehetnek: láz, a központi idegrendszer zavarai, a vérkeringés összeomlása, véralvadási zavarok (DIC), illetve akár elhullás is - néhány órán belül.
Heveny esetekben láz, anorexia, elesettség, hányás, hasmenés, megnövekedett máj, hasi fájdalmak, hasűri folyadék felgyülemlése, vasculitis (érgyulladás), testszerte piros foltok jelenhetnek meg, továbbá petechia, DIC, duzzadt nyirokcsomók és jóval ritkábban nem gennyes agyhártyagyulladás is előfordulhat.
Az egyszerűbb lefolyású megbetegedéseknél elesettség, étvágytalanság, időszakos láz, mandulagyulladás, hányás, hasmenés, nyirokcsomók gyulladása, megnövekedett máj és hasi fájdalmak jellemzőek.
A betegség késői stádiumában az esetek 20 százalékában kialakulhat szemgyulladás és a szaruhártya duzzanata 4-6 nappal a fertőzést követően. A gyógyulás legalább 3 hetet vesz igénybe, de gyakori, hogy glaukóma és szaruhártyafekély alakul ki.
A fertőző májgyulladás diagnózisa kutyáknál
A teljes körű kórelőzmény megadása rendkívül fontos, mely magában foglalja a korábban tapasztalt tüneteket, betegségeket és a lehetséges okokat, melyek a fertőzés kialakulásához vezettek. Érintkezés egyéb kutyákkal - például kennelekben - vagy széklettel (például kutyafuttatókban) gyakran vezethet a fertőzés kialakulásához.
Az állatorvos teljes körű fizikai vizsgálatot végez az állaton a szokásos laboratóriumi vizsgálatokkal karöltve. Teljes vérkép, vizeletvizsgálat és elekrolitegyensúly vizsgálatára is szükség van. A további laborvizsgálatok a fertőző májgyulladás megerősítésére, a véralvadási tesztek, szerológiai vizsgálatok pedig a CAV-1 vírus ellen termelődött antitestek kimutatására szolgálnak. A betegséget szükséges elkülöníteni egyéb hasonló tünetekkel járó megbetegedésektől, elsősorban a parvótól , illetve a szopornyicától is.
A képalkotó eljárások közül a hasi röntgennel jól kimutatható a máj megnagyobbodása és a hasűri folyadékgyülem. A máj szerkezete jól feltérképezhető: ultrahanggal kideríthető, hogy a problémát a májsejtek elhalása okozta-e. Ha a májban szövetelhalás jelentkezik, emellett pedig erőteljes folyadékfelhalmozódás figyelhető meg a hasüregben, a kapott kép sötét színű lesz. A végső diagnózis felállításához májbiopszia végzése is szükséges lehet.
A fertőző májgyulladás kezelése kutyáknál
Ha a fertőzés korai stádiumában van, és nem alakultak ki szövődmények, a terápiát ambulánsan végzik. A gyakorlatban a legtöbb esetben kórházi kezelésre van szükség. Folyadékterápia kell az elektrolit-háztartás egyensúlyának helyreállítására, melyet a kialakult hányás és hasmenés következtében szenved el az állat, továbbá a kálium és a magnéziumszint pótlása is szükséges a csökkent mennyiség miatt. A vér alkotórészeinek pótlása pedig a véralvadási zavarok helyreállítására szolgál. DIC esetén friss vérkészítményeket kap az állat, továbbá heparint.
A speciális táplálás kötelező - méghozzá kis mennyiségű, könnyen emészthető eledelt kell adni az állatnak, és optimális nitrogénmennyiséget kell beállítani, a bevitt fehérjét pedig az adott egyed szükségleteihez szükséges igazítani. A bevitt fehérjemennyiség a kondíciótól függ, mivel egyes állatok szervezetében nagyobb mennyiségben található a fehérje, mint másokéban. A túlzott fehérjefelhalmozódás pedig nem kedvez a szövetek regenerációjának. A nitrogénbevitelre szintén nagyon ügyelni kell, ha a kutya úgynevezett hepatoencephalitis jeleit mutatja - ilyenkor súlyos neurológiai tünetek alakulnak ki a májelégtelenség hatására.
Az orvos mindezeken túl részleges intravénás táplálás mellett is dönthet - legfeljebb 5 napon keresztül -, illetve akkor is szükséges lehet erre áttérni, ha elutasítja az ételt a kutya. Az állatorvos szükség esetén antibiotikumot és vizelethajtókat írhat fel.
A fertőző májgyulladás utókezelése kutyáknál
Az orvos rendszeres időközönként ellenőrzi a folyadék- és elekrolitháztartást, a sav-bázis egyensúlyt, illetve a véralvadást. A gyorsan kialakuló veseelégtelenség tüneteit szintén figyelemmel tartja. A könnyen emészthető tápanyagokból álló diéta a teljes gyógyulás időszakában rendkívül fontos, illetve biztosítsunk teljes nyugalmat kutyánknak a lábadozás alatt. Fontos kiemelni, hogy a székletet minden esetben gondosan takarítsuk fel, és tartsuk azt is szem előtt, hogy a kutya jóval a gyógyulást követően is üríthet vírust.
Ez is érdekelhet
A betegség kialakulását hatékonyan tudjuk megelőzni gyengített élő kórokozókat tartalmazó vakcinával a kiskutyák 6-8 hetes korában. Ezt két alkalommal kell ismételni, 3-4 hetenként, az állat 16 hetes korával bezáróan - majd éves ismétlésre van szükség.
