A világon mintegy 700 féle kullancs létezik, Magyarországon pedig közel kéttucatnyi fajta él, melyek között az egyik leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), ami mind az emberre, mind a kutyákra, macskákra egyaránt veszélyes. A többi között ez a fajta terjeszti a Lyme-kórt, a vírusos agyhártyagyulladást és más egyéb fertőzéseket is.
Ezen kívül Magyarországon leginkább ezek a kockázatos fajták :
- Dermacentor reticulatus: a kutya babéziózis és a tularémia fontos terjesztője
- Rhipicephalus sanguineus: emberekre és kutyákra is veszélyes, már lárvaként és nimfaként is belőlük táplálkozik, így teljes fejlődése emberi környezet közelében zajlik.
- Ixodes canisuga: kutyákon, rókán, borzon gyakori, hasonlóan a R. sanguineushoz már lárvaként és nimfaként is ezekből az állatokból táplálkozik.
- Ixodes hexagonus: sündisznókullancsként ismert, mivel lárva- és nimfaállapotban még ebből az állatból táplálkozik, ám kifejlett példánya a házi kedvencekre is veszélyes.
- Haemaphysalis punctata: lárvaként és nimfaként rágcsálókon élősködik, később emberre és háziállatokra is veszélyes.
- Haemaphysalis concinna: lárvaként és nimfaként rágcsálókon élősködik, később emberre és háziállatokra is veszélyes.
Tévhit, hogy a fáról támadnak
Bár egyidőben tartotta magát a hit, hogy a kullancsok a fákról, például a tölgyekről kerülnek az emberre, mint keretes írásunkban is említettük, még a kifejlett példányok sem másznak magasabbra mint 1,5 méter. Sőt, mivel életben maradásukhoz a nedves környezet elengedhetetlen, ezért is tartózkodnak jellemzően a talajhoz közelebb. Előfordulásuk ezeken a helyeken igen gyakori:
- magas fűben, gazban,
- farakásokon,
- fás, bokros területeken,
- kőfalakon és más olyan építményeken, melyek képesek a nedvességet megkötni,
- avar és szeméthalmokban,
- letört vagy alacsonyan lógó ágakon,
- madáretetők közelében, mivel ott jellemzően más állatok is megfordulnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De hogy kerül a kutyára?
Hisszük van sem, ezek az alig néhány milliméteres vérszívók szinte szó szerint vadásznak a gazdatestre. Általában az említett helyeken, például fűszál vagy levél végére kimászva lesik a prédát, úgy, hogy mindössze hátsó lábaikkal kapaszkodnak, míg első lábaikat magasba tartják. A potenciális gazdát pedig komplex ingerek révén, például a bőrön át kiválasztott anyagokból, a kilélegzett szén-dioxidból, a testhőből, sőt a mozgás keltette rezgésekből érzékelik, és a pillanat tört része alatt felismerik a lehetőséget és megkapaszkodnak, a bundán, szőrön, tollon, vagy ruházaton.
A házban itt tanyáznak szívesen
Bizonyos fajok előszeretettel élnek emberi, urbánus környezetben, sőt egyenesen a lakásunkban, ahová nemcsak a kutyánk, cicánk képes behurcolni a kártevőt, de akár pincébe bejutott rágcsálók, padláson élő denevérek, madarak is. Ha bejutnak a házba, előszeretettel bújnak meg nedves, sötét helyeken, például ruhakupacban, zöldségek között, bevásárló kosár környékén, padló réseiben, és persze kedvencünk fekhelye vagy a kanapé is kiváló tanyát biztosít számukra.
Egész évben aktívak lehetnek
Noha egyes kullancsfajok inkább a melegebb hőmérsékletet kedvelik, és aktívabbak tavasszal és nyáron, mások egész évben veszélyt jelentenek. Hogy miért, ennek három okára világít rá az 1925 óta az Egyesült Államokban kártevőirtással foglalkozó American Pest.
- A kullancsok nem hibernálódnak. Bár úgy tűnhet, hogy a kullancsok és más hidegvérű lények hibernálódnak, valójában a hideg idő beköszöntével csak egy alacsony energiafelhasználású állapotba kerülnek. Ez amiatt tűnhet hibernálódásnak, mert a tartós hidegben a akár napokig, hetekig, sőt hónapokig mozdulatlanul maradhatnak a kártevők. Ellenben azonban a hibernációval, ez az állapot megszakad, amit a kullancs meleg hőmérséklettel érintkezik. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyetlen napra is aktiválódhatnak, ha kellően felmelegszik a levegő.
- Ezek a paraziták melegvérű lényeken élősködnek. Hidegvérűként ugyanis nem képesek fenntartani az állandó testhőmérsékletüket, a gazdatest segítségével azonban igen. Ez akkor is lehetővé teszi számukra az aktivitást, ha kint rendkívül hideg van.
- Ahhoz, hogy a kullancsok nyugalmi állapotba kerüljenek a szakértők szerint a talaj hőmérsékletének legalább 7 fok körülire kell hűlnie.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kullancsok igyekeznek megőrizni aktív állapotukat télen is, például azzal, hogy olyan helyekre húzódnak, ahol a vadon élő állatok éjszakára vagy nappalra bevackolnak. Ráadásul az egerek, patkányok, mókusok és más télen is aktív fajok könnyedén hurcolhatják őket egyik helyről a másikra, akár a házaink közelébe is, ahol már könnyebben összeszedheti őket kutyánk. Ezért is mondják azt az állatgyógyász szakemberek, hogy a legjobb, ha egész évben gondoskodunk kedvenceink kullancs elleni védelméről, mely nemcsak őket óvja meg ezektől a vérszívóktól, de a család többi tagját is.
Legyél felelős gazdi!
Csak egy csípés? Lyme-kór, babéziózis, leishmania, szív- és bőrférgesség. Néhány példa a betegségekből és élősködőkből, amik a csípésekkel kedvencünkbe juthatnak. Ezért fontos, hogy egész évben gondoskodjunk a csípések nélküli, megelőző védelmükről!
A megjelenést támogatta az Elanco Hungary Kft., az Advantix és a Foresto termékek gyártója.
Ez is érdekelhet
PM-HU-21-0111
