Régóta vitatott kérdés, hogy az állatok képesek-e kiszagolni az emberek félelmét. Ennek megválaszolásához a kutatók most arra összpontosítottak, hogyan reagálnak a különböző szagokra, amelyeket az emberek bocsátanak ki, amikor félnek – számol be a franciaországi Tours-i Egyetem és az olaszországi Nápolyi Egyetem kutatásáról a LiveScience.
Hónaljból gyűjtöttek verejtéket
Miután a résztvevőkkel félelmetes és örömteli videókat nézettek, a kutatók vattakorongok segítségével verejtékmintát gyűjtöttek a nézők hónaljából. Ezt követően az ugyanattól az embertől származó két vattamintát egy-egy kutyának és lónak mutatták be, hogy lássák, képesek-e megkülönböztetni a félelem és a boldogság szagát.
A lovak meglepően reagáltak: amikor megszagolták az „örömmintákat”, csak a bal orrlyukukat használták. Ez azt jelzi, hogy az agyuk melyik részét használják a szag elemzéséhez. Minden emlősnél különböző funkciók társulnak a két agyféltekéhez, ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az örömminták szagát a lovak pozitívnak érzékelték. Amikor azonban a lovaknak a horrorfilm alatt lehúzott mintákat adták, teljesen másképp reagáltak: nemcsak hosszabb ideig szagolták a mintát, hanem mindkét orrlyukat használták ehhez. Ez a kutatók szerint azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lovak tudnák, mi a félelem.
A kutatók a kutyák reakcióit is vizsgálták: labrador
retrievereknek adták azt a feladatot, hogy szaglásszák meg a résztvevők
hónaljából vett mintákat.
A kutatók a mintát egy nyílással ellátott dobozba helyezték, majd a dobozt egy
zárt helyiségben helyezték el két emberrel: egy idegennel és a kutya
gazdájával. A lovakkal végzett vizsgálathoz hasonlóan a kutatók azt találták,
hogy a kutyák másképp reagáltak attól függően, hogy egy ijedt vagy egy vidám ember szagát érezték-e. Amikor a vidám ember
szagát érezték, fokozták interakcióikat a szobában lévő idegennel. Amikor
azonban az ijedt embertől származó mintát szagolták, teljesen másképp
reagáltak: vagy a gazdájukhoz, vagy az ajtóhoz mentek, és megpróbálták elhagyni
a szobát. A kutatók hasonló következtetésre jutottak tehát, mint a lovakkal végzett kísérlet
során, vagyis hogy