A véralvadási folyamat zavarát jelzi, ha a sérülést, műtéti beavatkozást követő vérzés csillapíthatatlan. Bizonyos enzimek egymással összefüggő, úgynevezett kaszkádszerű folyamaton keresztül hozzák létre a véralvadást. Ha ez a kaszkád akár egy ponton is zavart szenved, vérzés és a vérveszteség következtében anémia alakulhat ki. Kulcsfontosságú idejében felfigyelni az árulkodó jelekre, mert gyakran súlyos belső vérzés is kísérheti.
A véralvadási zavarok tünetei kutyáknál
A koagulációs faktorok hiánya következtében kialakuló véralvadási zavar legszembetűnőbb jele a traumát követő erős, szűnni nem akaró vérzés. Jóval kevésbé jellemzően belső vérzés, illetve súlyos vérvesztéses anémia is jelentkezhet. Az anémia miatt gyengeség, levertség, felületes légzés, szabálytalan szívverés, zavart viselkedés is tapasztalható lehet, amit a vitaminok és az ásványi anyagok egyensúlyának felborulása okoz. Vérveszteséget követően továbbá vashiányos állapot lép fel. A belső vérzésre a hányásban vagy a székletben a vér jelenléte utalhat, továbbá vérzés lehet a végbélben vagy a vaginában. A problémára nehezített légzés , szabálytalan pulzus, duzzadt és kemény hasfal, valamint fokozott szomjúság is felhívhatja a figyelmet.
A véralvadási zavarok okai kutyáknál
Számos tényező állhat a véralvadási folyamat zavarainak hátterében. Egyik ilyen tényező a K-vitamin-hiány, amelynek következtében a máj működése, és ezáltal a koagulációért felelős enzimek szintézise is zavart szenved. Másik jelentős tényező az öröklött betegségek csoportja. Tipikus példa az öröklött véralvadási zavarokra a hemofília nevű betegség. A hemofília A (VIII-as faktor hiánya) és B típusa (IX-es faktor hiánya) az X kromoszómához kötötten öröklődik recesszív génként. Ebből következően a hímek vérzékenyek, a nőstény állatok pedig tünetmentes hordozók (és örökítik tovább a betegséget). A betegséget az okozza, hogy a vérlemezkéket összetartó fehérjék rendkívül kis számban képződnek. Ez a fehérjeképződés az egyik alapja a szervezetben zajló véralvadási folyamatnak, amely a sebgyógyulás során lezajlik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hemofília lehet nagyon enyhe, közepes, vagy akár rendkívül súlyos fokú. Néha olyan esetben is kialakulhat, amikor a szervezet antitestekkel akadályozza meg a véralvadásban részt vevő alkotórészek képződését. A betegség súlyos változata legtöbbször a fiatal, 4-6 hónap közötti korosztályt érinti. Az enyhébb változat általában sérülést vagy operációt követően jelentkezik.
Egyéb külső körülmények hatására is kialakulhat vérzékenység az állatokban: patkányméreg fogyasztása, kígyómarás vagy akár gyógyszerek fogyasztása is zavart okozhat az enzimek szintézisében. Lehetőség szerint kerülni kell a hosszan tartó antibiotikumos kezelést, illetve figyelni kell a heparin mint véralvadásgátló pontos adagolására, a hatóanyag túladagolása is okozhat ugyanis ilyen panaszokat.
A véralvadási zavarok diagnózisa kutyáknál
Az állatorvos elsősorban a külső körülményeket próbálja kizárni, hogy megállapítsa, öröklött vagy szerzett elváltozásról van-e szó. A kórelőzményi adatok és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok (teljes vérkép) alapján mondható ki a diagnózis. Ha a kutya értékei emelkedett vörösvérsejtszámot jeleznek, amely a regeneratív anémia egyik alapvető jele, akkor súlyos belső vérzésre gyanakodhatunk.
A véralvadási zavarok kezelése kutyáknál
Ha nagyon súlyos vérveszteség alakul ki, a kutya állapotát kórházi körülmények között vér- esetleg plazmatranszfúzióval stabilizálják. Valójában ismételt vértranszfúzió szükséges a zavar helyreállítására és a betegség újabb kialakulásának meggátolására. Az állatorvos gyakran ír fel K-vitamint - főleg, ha mérgezés, illetve egyéb ok következtében a K- vitamin nagy mennyiségben lebomlik.
A véralvadási zavarok utókezelése kutyáknál
Ez is érdekelhet
A vérből további mintákat vesznek, hogy a K- vitamin-pótlás hatását nyomon kövessék. Hatékony terápia esetén a kezelés megkezdését követő 24-48 órán belül már javulás tapasztalható. Az egyetlen mód az öröklött verziók sikeres gyógykezelésének vizsgálatára, ha úgynevezett faktoranalízist végeznek, amikor is megnézik, hogy a hematómák, illetve a vérzés megszűnt-e. A transzfúzió során előfordulhat a szervezetben antitest-termelődés, ezért ilyenkor az állatok folyamatos monitorozására van szükség. Ha előfordult az ősök között öröklött vérzékenység, akkor ki kell zárni az állatot a tenyésztésből.
Legjobban: