Minden ember egyedi, így személyiségünket sem lehet egy-egy jól körülhatárolható típusba vagy kategóriába beskatulyázni. Mindazonáltal az úgynevezett Big five személyiségmodell rendszere szerint az emberi személyiség hozzávetőlegesen leírható, jellemezhető öt személyiségvonás mentén. E körbe tartozik:
- a nyitottság az újszerű élményekre, a világ minél teljesebb megismerésére;
- a lelkiismeretesség;
- az extrovertáltság;
- a barátságosság, közvetlenség;
- valamint az érzelmi labilitás, neuroticizmus.
Dr. Lauren Finka, a Nottinghami Trent Egyetem kutatója és kollégái egy tavaly megjelent tanulmányban arra keresték a választ, hogy a gazdik Big five modell szerinti személyiségjegyei milyen kihatással lehetnek macskájuk életére. Mint arra Karen Wu pszichológus, a Kaliforniai Állami Egyetem adjunktusa a PsychologyToday.com oldalán megjelent cikkében rámutatott, a tanulmány kiindulópontja szerint a gazdi érzelmi labilitása különösen fontos szempont lehet, hiszen kaotikus, kiszámíthatatlan környezetet teremthet otthon a kedvencek számára. Gyermekekkel folytatott kutatások alapján már ismert, hogy a neurotikus szülői személyiségvonás negatív kihatással van a kicsik általános jóllétére. A kérdés tehát az volt, hogy ugyanez megjelenik-e macskák esetében is.
A kutatók több mint háromezer, zömében női macskatulajdonos résztvevőt toboroztak egy felméréshez a közösségi médiában, macskákkal foglalkozó weboldalakon, illetve londoni állatorvosi rendelőkben elhelyezett hirdetések által. A gazdikkal kitöltettek egy kérdőívet a Big five személyiségmodell szerinti értékelésükhöz, majd kikérdezték őket kedvencük személyiségéről, szokásairól, egészségéről és életmódjáról is. Általában véve minden gazdi kifejezetten boldog volt négylábú társával, és a megkérdezettek alig ötöde számolt be olyan viselkedési problémákról az állatok kapcsán, mint az agresszivitás, a lakás bepiszkítása, a bútorok összekaparása vagy az állandó figyelem iránti igény.
Mindezeken túl az eredmények érdekes kapcsolatokat tártak fel a macskagazdik és kedvencünk személyisége, életmódja és általános jólléte között is.
- A világra nyitottabb gazdik barátságosabb, egyben kevésbé agresszív és tartózkodó macskával éltek együtt. Meglepő, de kevésbé voltak hajlamosak kiengedni egyedül kedvencüket a szabadba. Ezen felül több macskával is megosztották az életterüket.
- A lelkiismeretesebb, rendszeretőbb gazdik macskája ugyancsak barátságosabb, kevésbé agresszív, tartózkodó és szorongó volt, továbbá szintén jellemző volt, hogy ők több állatot is tartanak.
- Az extrovertáltabb gazdik macskái is barátságosabbak voltak, valamint a kedvenc egészséges testsúlyát is nagyobb valószínűséggel tudták megőrizni. Hajlamosabbak voltak egyedül kiengedni a macskát, hadd kószáljon kicsit. Ellentétben viszont az előző két személyiségvonással, inkább kevesebb vagy csak egy macskát tartottak.
- A barátságosabb, közvetlenebb gazdik cicája kevésbé volt agresszív és tartózkodó. Szintén sikerült egészséges szinten tartaniuk az állat testtömegét, és szintén kevesebb macskát tartottak, de boldogabbak is voltak kedvencükkel.
- Az érzelmileg labilis, neurotikus gazdik macskája nagyobb valószínűséggel volt agresszív és szorongó, valamint inkább a keverék négylábúakat részesítették előnyben a fajtatisztákkal szemben. Ezek az állatok gyakrabban küzdöttek viselkedési problémákkal, egészségügyi panaszokkal, stresszhez kötődő megbetegedésekkel és túlsúllyal is. A neurotikus gazdik hajlamosabbak voltak kiengedni a szabadba kedvencüket, és inkább kevesebb kedvenccel osztották meg az életüket.
Összességében, ahogy azt a kutatók hipotézise is feltételezte, a gazdi neurotikus jellemvonása kapcsolatba hozható az állat rosszabb egészségügyi állapotával és viselkedési zavaraival. Ezzel szemben a többi négy személyiségjegy kapcsán pozitív hozadékot mutattak ki a kedvencekre vonatkozóan. A különbség egy lehetséges magyarázata, hogy az érzelmileg labilis gazdik túlzottan is vigyáznak négylábú társukra, szigorúbban nevelik, ugyanakkor kiszámíthatatlanabbak is. Arra, hogy miért választanak nagyobb valószínűséggel keverek macskát, szintén nem tudtak határozott választ adni a tanulmány szerzői. Elképzelhető ugyanakkor, hogy ezek a személyiségek előnyben részesítik az agresszívabb, szorongóbb és távolságtartóbb, kevésbé barátságos állatokat. A kutatásból ugyanis az is kiderült, hogy a fajtatiszta állatok barátságosabbak , társaságkedvelőbbek, illetve kevésbé félénkek.