Valójában olyannyira egyedi a belső világunk, hogy - ellentétben az általános felfogással - az embereket nem lehet különböző kategóriákba besorolni személyiségük alapján, azaz nem beszélhetünk szigorú értelemben vett személyiségtípusokról. Ezzel együtt a pszichológia tudománya fel tud mutatni egy olyan rendszert, amelyben el lehet helyezni, egyszersmind akár számszerűleg le lehet írni bárkinek a személyiségét. Ez az úgynevezett Big five személyiségmodell, amelyről Christopher Soto, a maine-i Colby Főiskola pszichológusa és Frank Sulloway, a kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológusa foglalta össze a legfőbb tudnivalókat a LiveScience.com számára. A két szakértő egyben arra is kitért, hogy honnan ered a személyiségünk.
Személyiségünkre nem a szélsőségek jellemzők
Az említett modell lényege, hogy minden ember személyisége leírható öt személyiségvonás mentén, illetve azok összességeként. E körbe tartozik:
- a barátságosság,
- a lelkiismeretesség,
- az érzelmi stabilitás vagy labilitás,
- az extrovertáltság,
- valamint a nyitottság az újszerű élményekre, a világ minél teljesebb megismerésére.
A felsorolt vonások mind egy-egy széles skálát foglalnak magukban, amin két végpont között elhelyezhető, hogy az adott személy mennyire barátságos, lelkiismeretes stb. A szélsőségek ritkák, tehát az emberek többsége nem teljesen extrovertált vagy introvertált, ahogy nem lehet azt sem mondani, hogy csak hanyag és rendmániás emberek élnének a Földön. Előfordulhat persze, hogy egy szűk kisebbség tényleg extrém módon közelít valamelyik végponthoz egy-egy személyiségvonás terén, de a többség mind az öt faktor tekintetében közepes szintre sorolható be. Ez is azt mutatja tehát, hogy a téma jóval összetettebb annál, minthogy kőbe vésett személyiségtípusokról beszélhetnénk.
Honnan ered a személyiségünk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdekesség, hogy a személyiség még csak nem is az ember sajátja. A hangyáktól egészen az emberszabásúakig az állatvilág képviselői is rendelkeznek saját, a Big five modell alapján leírható személyiséggel. Ez az univerzális jelleg pedig arra utal, hogy a jelenség evolúciós eredetű. "Az állatok és emberek közös problémákkal küzdöttek a vadonban a túlélésért folytatott harc során. Ezek a közös nehézségek szépen vissza is tükröződnek az öt alapvető személyiségvonásban, ami egyben arra is magyarázatot ad, miért van olyan erős folytonosság az emberi és az állati személyiségben" - fogalmazott Frank Sulloway.
Példaként említette a lelkiismeretességet, amely a többi között olyan magatartásokat foglal magában, mint a tervezés vagy a mérlegelés. Ezek egyaránt fontosak az emlősök számára, legyen szó akár utódok gondozásáról, párválasztásról vagy csoportban élésről. Ugyancsak a lelkiismeretesség megnyilvánulása a tisztaságra, rendre törekvés, amely szintén előnyös lehet evolúciós szempontból. Egy korábbi amerikai tanulmány szerint például azok a pókok, amelyek kerek, rendezett hálót szőnek, több prédát ejtenek el, mint azok, amelyek kusza alakzatú háló segítségével vadásznak. A Darwin-pintyek között sikeresebbek azok az egyedek a pártalálásban, amelyek az átlagosnál tisztább és jobban álcázott fészket építenek. Egy 2011-ben megjelent kutatás eredményei szerint pedig minél higiénikusabb egy méh, azaz minél több elhullott társát viszi ki a kolóniából, annál inkább képes csökkenteni a megbetegedések kockázatát, javítva a kolónia általános egészségi állapotát.
A felsorolt magatartások némelyike talán primitívnek tűnhet, de ettől még ugyanúgy az adott állat személyiségének megnyilvánulásai. "Tágabb értelemben véve a személyiség mindazon viselkedésbeli elemek összessége, amelyek lehetővé teszik számunkra - és az állatok számára -, hogy alkalmazkodva tudjunk élni a világban" - mutatott rá Sulloway.
Az evolúció egyben arra is választ ad, hogy miért annyira változó az emberek személyisége. Függően ugyanis attól, hogy éppen milyen élethelyzetben vagyunk, a nagy ötös minden elemének bármely lépcsőfoka lehet előnyös. A barátságosság például kifejezetten hasznos, ha kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról van szó, ha azonban éppen egy oroszlán ront ránk a vadonban, akkor máris többet ér némi agresszivitás. Mivel a természet kiszámíthatatlan, ezért a személyiségvonások mindkét iránya hasznosnak bizonyulhat bizonyos szituációkban, és nem lehet előre meghatározni, mikor éppen milyen jellemzőre lenne nagyobb szükség. Éppen ezért ahelyett, hogy csupán egyetlen személyiségtípus alakult volna ki, inkább személyiségek széles spektruma terjedt el az állatvilágban az evolúció során.
A személyiség változhat
Tekintve, hogy a személyiségvonások evolúciós eredetűek, következésképpen generációról generációra öröklődhetnek is. Akár hajlandóak vagyunk tehát belátni és elfogadni, akár nem, személyiségünket jelentős részben szüleinktől örököljük. Mint azt Christopher Soto kifejtette, valójában a személyiségbeli különbségek mintegy felerészben a genetika számlájára írhatók. A differencia másik fele pedig a környezeti tényezőkből származik, beleértve akár az életünk során szerzett tapasztalatokat, akár például a születési sorrendet. (Ez utóbbi kapcsán Sulloway kifejtette, az elsőszülött gyermekek jellemzően asszertívabbak, míg a fiatalabb testvérek viccesebbek, mert humorral igyekeznek ellensúlyozni a nagyobb testvér fizikális erőfölényét.)
Mindazonáltal nemcsak környezetünk szabja meg, hogy kik vagyunk, hanem mi magunk is képesek vagyunk személyiségünket a körülményekhez igazítani. Egy bulin például társaságkedvelőbbek, otthon a családunk körében pedig barátságosabbak vagyunk. Ha éppen több figyelmet kell szentelnünk a munkánkra, úgy introvertáltabbá válhatunk, valamilyen versenysportot űzve pedig agresszívabbá. "Egyetlen személyiségvonás vagy annak kifejeződése sem tud ugyanolyan jó szolgálatot tenni a nap minden egyes percében" - hangsúlyozta Sulloway, hozzátéve, hogy mindezek okán az ember képessé vált arra, hogy tanuljon a környezetétől.
Szintén változhat a személyiség, ahogy az idő telik. "Génjeink megadnak egy kiindulópontot személyiségünk kapcsán, és persze később is velünk maradnak. Az évek előrehaladtával azonban egyre több és több élettapasztalatra teszünk szert, így egyre több lehetőség nyílik arra is, hogy távolabb kerüljünk a genetikailag meghatározott kezdőponttól" - fogalmazott Soto. Miközben például a gyermekek fokozatosan átlépnek a serdülőkorba, barátságosság és lelkiismeretesség szempontjából is változhatnak, elvégre gyakran kezelhetetlenebbé, flegmává, illetve hanyagabbá válnak ebben az életszakaszban. Később aztán, amikor a fiatal felnőttkort felváltja a középkorú felnőttkor, az élet által állított kihívások és gyötrelmek barátságosabbá, lelkiismeretesebbé, érzelmileg stabilabbá és kevésbé neurotikussá tehetik az embereket.
Végezetül fontos megemlíteni egy 2015 során a Journal of Personality and Social Psychology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt , ami szerint akaratlagosan is képesek lehetünk megváltoztatni egyes személyiségvonásainkat. Összességében tehát kijelenthető, hogy miközben személyiségünk tesz minket azzá, akik vagyunk, azt már nem feltétlenül szabja meg, hogy ki lehet még belőlünk a jövőben.
Ez is érdekelhet
Forrás: livescience.com
