Az idiopatikus húgyúti betegségeket és a húgyhólyag gyulladását a legtöbb esetben csak akkor diagnosztizálják, amikor a veseköveket eltávolították, illetve megszűntek a húgyutak egyéb fertőzései. Ugyanazon tünetek jelentkeznek teljesen eltérő fertőzések esetében, éppen ezért a kórok feltárása sokszor nehézségeket okozhat. Ennek oka, hogy a macskák húgyúti rendszere a különböző kórokozókra nagyon hasonlóan reagál.
A betegség előfordul nőstény macskák és kandúrok esetén is. Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 1 és 4 év közötti állatokban. 1 évnél fiatalabb és 10 évesnél idősebb macskáknál azonban nagyon ritka.
Az alsó húgyúti megbetegedések tünetei
- nehéz, fájdalmas vizelés
- véres vizelet
- abnormálisan gyakori vizelés
- szokatlan helyeken pisil a macska
- a húgycső elzáródása miatt egyáltalán nem tud a macska pisilni
- megvastagodott, kemény a húgyhólyag fala - ezt az állatorvos a fizikai vizsgálat során általában kitapintja
- egyes állatoknál az emberi ún. interstitialis cystitishez hasonlatos tünetek alakulnak ki
Az alsó húgyúti megbetegedések okai
Sok lehetséges kiváltó ok ismert, a már említett interstitialis cystitis során is kialakulhat, de kórokozók sokasága, például a calicivírus , a gamma herpesvírus is előidézheti. Általában a felső húgyúti fertőzések során nem mutatható ki nagy számú baktérium, illetve fehérvérsejt a vizeletből (utóbbi a szervezetben továbbélő fertőzést jelzi). Az állatokat ért stressz komoly szerepet játszik a betegség kialakulásában, mivel az állat legyengült immunrendszere miatt könnyebben kapja el a fertőzést társaitól - de nem lehet elsődleges tényezőnek tekinteni ezt sem.
Az alsó húgyúti megbetegedések diagnózisa
Az állatorvos differenciáldiagnózist végez: elkülöníti az állapotot különböző anyagcserezavarral járó betegségektől, melyek közül a vesekövesség és a különféle kóroktanú elzáródások előfordulása nagyon gyakori. Vizeletelemzésre és vérvizsgálatra van szükség, hogy meghatározzák, bakteriális eredetű-e, esetleg gomba vagy egyéb parazita okozza a fertőzést.
A részletes, mindenre kiterjedő fizikális vizsgálat segít meghatározni, hogy fizikai trauma, veleszületett anatómai eltérések, idegrendszeri zavarok vagy esetleg egyszerű elzáródás áll-e a háttérben. A húgyhólyagban levő kövek mennyisége röntgen- és ultrahangvizsgálattal határozható meg gyanús esetekben. Az orvos ún. citoszkopiát is végezhet, mellyel a húgyutakban található cisztákat, köveket vagy polipokat tudja megvizsgálni.
Az alsó húgyúti megbetegedések kezelése
Ha nem záródott el teljesen a macska húgycsöve, akkor járóbeteg ellátásban kezelhető, bár a fent említett differenciáldiagnózis kialakításához sokszor szükséges a kórházi körülmények biztosítása. Azon állatok részére, amelyeknél a húgycső elzáródását okozó kristályok (ún. gritek) hosszú ideig kimutathatóak a vizeletből, szigorú diéta javasolt. Kísérletekkel igazolták, hogy nedves tápok adásával csökkenthető a tünetek kialakulásának valószínűsége.
A cél, hogy elősegítsük a húgyhólyag és a húgycső kitisztulását azáltal, hogy megnöveljük a vizeletmennyiséget. Így csökken a különböző mérgek, kémiai vegyületek koncentrációja, amely a kövek kialakulásában játszik szerepet, előidézve ezzel a húgyutak és a húgyhólyag gyulladását. Ezért katéteren keresztül langyos vizet vezetnek a kövekhez: ilyenkor a megnövekedett folyadéknyomás hatására felmorzsolódik a grit, és visszamosódik a húgyhólyagba. A vizelés megindulása jelzi a javulást.
A gyógyszeres kezelésről a diagnózis felállításának ismeretében dönt az állatorvos.
Az alsó húgyúti megbetegedések utókezelése
A továbbiakban meghatározott időközönként vizsgálatokra van szükség, melyek során az állatorvos vérvizsgálatot és vizeletanalízist is végez. A diétás táplálás is kötelezően ajánlott, hogy elősegítsük kedvencünk gyógyulását és megakadályozzuk a betegség újbóli kialakulását. Fontos továbbá, hogy a macskának nyugodt, stresszmentes körülményeket biztosítsunk, és tartsuk be az állatorvos gyógykezelésre vonatkozó utasításait.
Amennyiben katéter alkalmazására volt szükség a vizelet elvezetéséhez, tartsuk észben, hogy az eltávolítása után kialakult seb elfertőződhet. A sebészi beavatkozás szintén megnöveli a fertőzésveszélyt, a sebgyógyulás során pedig a húgycsőszűkület kialakulása miatt nehezebbé válhat a vizelés. A húgyúti rendszer fertőződésére utaló tünetek 4-7 nappal a gyógykezelést követően megszűnnek. Amennyiben mégsem, úgy feltétlenül keressük fel állatorvosunkat.
Az alsó húgyúti megbetegedések megelőzése
Biztosítani kell a macska számára a speciális tápokat (ezekben alacsony magnézium- és foszfáttartalom jellemző), melyekkel a további kőképződés és a húgycsőelzáródás veszélye elkerülhető. Emellett mindig gondoskodjunk a megfelelő folyadékellátásról. Egyes fajták kifejezetten hajlamosak a betegségre ( sziámi , perzsa ): náluk különösen figyeljünk az étkezésre.