A szervezet az Egyetemes Egészségügyi Ellátás (Universal Health Coverage, UHC) nevű jelentésében kiemelte, hogy a világ országainak a korábban kitűzött határidőig - tehát 2030-ig - meg kell kétszerezniük az egészségügyi alapellátás megteremtésre tett erőfeszítéseket, különben akkorra mintegy 5 milliárd ember marad ki ebből a szolgáltatásból.
Életek múlnak a fejlesztésen
A jelentés becslései szerint mintegy 200 milliárd amerikai dollárt kell fordítani évente az alapvető egészségügyi ellátás fejlesztésére az alacsony és közepes jövedelműek rétegében, amivel 60 millió ember életét lehetne megmenteni. A fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ig mintegy 3,7 évvel nőhetne a várható élettartam is. A tagországok jelenleg a kitűzöttnél kevesebbet fektetnek be erre a célra, így a WHO szerint 2 lehetőség közül lehet választani: vagy megnövelik az egészségügyre fordítandó közkiadásokat, vagy átcsoportosítanak pénzeket az egészségügyi alapellátásra.
Van hova fejlődni
A szegényebb országoknak javítaniuk kell egészségügyi rendszerükön és szolgáltatásaikon, ehhez azonban továbbra is külső segítségre lesz szükségük - derült ki a dokumentumból. A szegényebb és vidéki régiókban a korszerűtlen egészségügyi infrastruktúra, az egészségügyi dolgozók alacsony száma, a szegényes ellátmány, valamint az egészségügyi szolgáltatás nem megfelelő minősége okozza a legnagyobb problémát. A jelentésben kiemelték azt is, hogy meg kell védeni az embereket attól, hogy az alapvető egészségügyi ellátásra költött pénzek miatt szegénységbe süllyedjenek. A 15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ugyanis egyre több embernek kell mélyen a zsebébe nyúlnia, hogy megfizesse az egészségügyi ellátását.
A WHO adatai szerint világszerte mintegy 925 millióan a háztartási költségek több mint tíz százalékát, 200 millióan pedig több mint 25 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra . Csupán a legszegényebb rétegekben nem növekedett az elszegényedés mértéke a megemelkedett egészségügyi kiadások miatt.