Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, 2020. október 6-án fogadta el a parlament a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, aminek értelmében az állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Az új szabályok értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is). Cserébe azonban az orvosbéreket jelentősen megemelte a kormány. A törvény emellett büntethetővé tette a hálapénzt, és lehetővé tette a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést, ami egy évvel meghosszabbítható.
Az új jogviszony március 1-jén lép hatályba; az egészségügyi dolgozóknak február 28-ig kell dönteniük arról, aláírják-e az azon alapuló új szerződésüket. Aki úgy határoz, hogy ezt nem teszi meg, annak automatikusan megszűnik a munkaviszonya - ami már az ellátást is veszélyeztetheti. Nem túlzás tehát azt állítani , hogy a héten eldőlhet a magyar egészségügy sorsa.
Tisztázatlan vagy nem megfelelő feltételek
A helyzet egyelőre nem túl biztató. A Népszava azt írja, egyre több helyről érkezik hír arról, hogy orvosok kisebb-nagyobb csoportjai nem akarják aláírni az új szerződésüket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórházak általános sebészei, szülész-nőgyógyász orvosai, traumatológusai és urológusai például levélben fordultak az intézmény igazgatójához. Azt kifogásolták, hogy az új munkaszerződés nem tartalmazza a korábbi főigazgatói tájékoztatóban elhangzottakat, egyebek mellett azt sem, hogy az ügyeletet követő pihenőnapot a kórház ki fogja fizetni. Megjegyezték továbbá, hogy még bizonytalan az ügyeleti díjazás pontos számításának módja, tisztázatlan a másodállás, magánrendelés engedélyeztetése is, így megalapozott döntést sem tudnak hozni.
Szolnokon, Zalaegerszegen, Szekszárdon, Szegeden a sürgősségi osztályokon dolgozók forronganak: ők azt nehezményezik, hogy a kézhez kapott szerződésekben nincs nevesítve semmilyen, a sürgősségi munkát ösztönző, támogató pótlék.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése alapján a szakdolgozók között is sokan nem értenek egyet az új feltételekkel. A megkérdezettek negyede mondta azt, hogy nem szeretne bekerülni az új jogszabály hatálya alá, további 20 százalék pedig elhagyná a magyar egészségügyet. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a témával kapcsolatban azt nyilatkozta, van olyan kórház, ahol valósággal megfenyegették a dolgozókat, hogy írják alá az új munkaszerződést. Sőt, az elnök több olyan dolgozóról is tud, akiknek elrontották a besorolását, amely alapján a fizetésüket kapnák.
"Az orvosoké tudtommal még el sem készült"
Bár az aláírási határidő vészesen közeleg, vannak, akiknek fogalmuk sincs, milyen feltételek mellett dolgozhatnak márciustól, hiszen még nem kapták meg a szerződéstervezetet (amely az Egészségügyi szolgálati munkaszerződés nevet viseli). A Magyar Orvosok Szakszervezetének múlt heti felmérése szerint a mintegy kétezer válaszadóból ezerhatszázan nem vehették kézhez az új szerződést. Tóth Judit, a szervezet alelnöke megjegyezte, néhány megkérdezett azóta már jelezte, hogy megkapta a szerződést, vagy legalábbis megígérték neki, hogy erre sor fog kerülni. Az alelnök ugyanakkor kiemelte, többen panaszkodtak arra, hogy a szerződés áttanulmányozására pár órát kapnak, majd helyben alá is kell írni. Mint azt Tóth Judit kiemelte, ezt a szakszervezet elfogadhatatlannak és méltatlannak tartja.
Egy vidéki kórház osztályvezető főorvosa szintén arról számolt be a hvg.hu -nak, hogy a szakdolgozók szerződése már kész van, de egyelőre még nem kapták meg. Az orvosoké pedig tudomása szerint még el sem készült, ő legalábbis még mindig nem látta a sajátját.
"Soha nem volt ekkora lehetőség a kezünkben"
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény nyomán egyébként egy Facebook-csoport is alakult (Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen néven), aminek mára már több mint 46 ezer tagja van, és amiben szinte minden poszt arról árulkodik, mekkora elégedetlenséget és feszültséget generál a helyzet. "Gondolkodjunk, milyen kormány az, amely pandémia idején orosz rulettet játszik az egészségüggyel? Milyen rendszer az, amely politikai, vagy anyagi haszonszerzésből ilyen helyzetben ekkora bizonytalanságba taszít embereket?? Ha eddig azt mondtuk, nem becsülnek meg minket, erre mit mondunk? SOHA nem volt ekkora lehetőség a kezünkben!! Azt kell megértenünk, hogy egy tömeges felállást nem tudnak elfogadni, és azt 2 nap alatt a tudomásukra hozhatjuk, kénytelenek lesznek leállítani a folyamatot, és akkor kell nekiállni keményen tárgyalni az érdekképviseleteknek! Ha összefogunk, senkinek nem eshet bántódása, ha megosztódunk, mindenkinek! Mert aki megy, az lehet, hogy bizonytalanba megy, és nem is szívesen, aki marad, valószínű számíthat még feketelevesre, marad ugyanebben a megalázó helyzetben, végezhet dupla munkát, s nem utolsó sorban a betegek is még rosszabb helyzetbe kerülnek. Gondoljuk át!!" - írja egy hozzászóló.
Egy másik egészségügyi dolgozó pedig a következőképpen vélekedik: "Jelenleg táppénzen, munkahelyemre bemenni nem tudok. Ma kedd van, péntekre kellene visszajuttatni a szerződést a munkaügyre. Ki kellett volna postázzák, de sehol semmi. Azt meg csak én tudom, hogy nem akarom aláírni, de azért elolvasni el akarnám. Egyebekben ha alá akarnám írni, akkor mi lenne a helyzet??? A munkáltató hibájából nem tudnám határidőre visszajuttatni, de gondolom ezt még nekem kéne bebizonyítani.... De jó, hogy szabad ember leszek.." - olvasható a bejegyzésben.
Sérelmesnek tartják az egészségügyi szolgálati törvényt a szakszervezetek is, akik Összefogás az Egészségügyért Akciószövetség néven az ombudsmanhoz és nemzetközi szervezetekhez fordultak - írja az Index . Az Akciószövetség öt nagy egészségügyi szakszervezetet, például a Magyar Orvosok Szakszervezetét és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét foglalja magába, akik levélben fordultak az alapvető jogok biztosához az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alaptörvényt súlyosan megsértő egyes passzusai miatt.
Sok egészségügyi dolgozó egyébként abban bízott, hogy a korábban januárról márciusra halasztott bevezetést újra kitolhatják, ám Gulyás Gergely úgy tájékoztatott, nincs halasztás az új jogviszony időpontjában. Március elseje után tehát minden eldől; kérdés, hogy fog kijönni mindebből a magyar egészségügy.