Fül-orr-gégészeti betegségek : Alvási apnoé
A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.
Alvási apnoé tünetei és kezelése
Mi az alvási apnoé?
Az alvási apnoé légzéskimaradást jelent alvás közben. Az érintett nem nagyon tud róla, nincsenek vonatkozó emlékei, érzései. Általában az figyeli csak meg, aki mellette fekszik az ágyban. A problémának két fajtája van: az egyik az úgynevezett centrális apnoé, amelynél az agy nem adja ki a légzési parancsot. Ez a típus agyi keringészavaroknál vagy szívbetegségeknél fordul elő, és jóval ritkább, mint a népegészségügyi jelentőségű obstruktív apnoé, amelynél a garat záródik el.
Tünetek
Az alvási apnoé előfordulása
Felmérések szerint a lakosság 4 százaléka szenved súlyos apnoéban, 10 százaléka pedig enyhében. A kórkép tehát igen gyakori. Ez azért veszélyes, mert a tünetek nem fájnak, nem riasztják az érintetteket, nem késztetik arra, hogy orvosi segítséget kérjenek, mindeközben viszont súlyos következményekkel kell számolniuk. Alvási apnoé nemcsak felnőtteknél jelentkezhet, hanem gyerekeknél is.
A legveszélyeztetettebbek a 40-60 éves férfiak, akik közül minden második horkol, közülük pedig minden tizedik súlyos apnoéval küzd. Náluk a probléma sokkal gyakoribb, mint a 40 évnél fiatalabbaknál. Ennek oka, hogy az életkor előrehaladtával lassul az alapanyagcsere, ugyanakkor nőnek a bevitt kalóriák, ezáltal többen elhíznak.
Ismert az is, hogy négyszer annyi férfi horkol, mint nő, ugyanakkor a menopauza után a horkolási arány kiegyenlítődik. Ennek oka, hogy ekkor megszűnik a női nemi hormon zsírra gyakorolt disztributív hatása, és megváltozik a zsír lerakódási helye. Náluk ugyanis a menopauza előtt a körtejellegű elhízás jellemzőbb (vagyis a zsír a combon és a fenéken rakódik a bőr alá), míg a férfiaknál a zsír jellemzően a hasra és a belek közé rakódik, ami sokkal veszélyesebb. Náluk a zsír a nyelőcső mellett felfut egészen a garatig. A nőknél ezeken a területeken inkább csak a menopauza után, az ösztrogén hatásának megszűntével rakódik le zsír. Emiatt van, hogy a nők a menopauza előtt inkább csak akkor küzdenek alvási apnoéval, ha súlyosan elhíznak. Ugyancsak és ugyanezért előfordulhat alvási apnoé várandós nőknél és kismamáknál is.
Az alvási apnoé okai
Az agyi keringészavaroknál vagy szívbetegségeknél jelentkező centrális apnoénál a probléma oka, hogy az agy nem adja ki a légzési parancsot. Más a helyzet az obstruktív alvási apnoénál, amelynél az agy alvás közben kiadja a légzési parancsot, a mellkaskosár meg is emelkedik, a rekesz pedig lemegy, viszont a levegő a garat elzáródása miatt nem kerül az alvó beteg tüdejébe.
A garat alvás közben tulajdonképpen azért záródhat el, mert az agy a mélyalvási fázisban kikapcsolja az izmok tónusát, amelyek így ellazulnak, így rizikófaktorok esetén a szervezet nem tud védekezni az ellen, hogy a garat nyálkahártyája összetapadjon. Gyakorlatilag az történik, hogy a garatot széthúzó izmok lazasága miatt lecsökken a garat keresztmetszete, majd amikor a szűk keresztmetszetben a levegő felgyorsul, a szívóhatás összeszippantja a nyálkahártyát, a garat pedig elzáródik. Ennek a folyamatnak több dolog is kedvez, köztük fül-orr-gégészeti problémák. Ilyen például egy lelógó nagy lágyszájpad vagy nyelvcsap, az orrsövényferdülés vagy az orrpolip, vagy éppen egy bedomborodó nagy nyelvgyöki mandula.
Okozhat problémát a túlsúly is, a testsúlyfelesleg ugyanis nemcsak a bőr alá, hanem a garat nyálkahártyája alá is lerakódhat, ami növeli az éjszakai összetapadás esélyét. Az alkohol szintén növeli az apnoé kialakulásának esélyét, ugyanis az izmok, így a garatizmok ellazulását okozza. Emiatt horkolnak az emberek jobban, ha alkoholt fogyasztanak: ilyenkor súlyosabb, hosszabban tartó apnoék jelentkeznek. Ugyanez igaz az altatókra is, amelyek szintén jobban ellazítják az izmokat, így erősebb a horkolás, ráadásul csökkentik az érzékenységet az oxigénhiányra, így a beteg nehezebben ébred fel az elzáródás miatti oxigénhiányra. A rizikót emeli a mélyharapás is, amikor valakinek az alsó fogsora jóval hátrébb van, mint a felső. Ugyancsak kockázatnövelő tényező a dohányzás. Ennek oka, hogy a füst és a kátrány hatására a nyálkahártya beödémásodik, ami 1-2 milliméteres vastagodást is jelenthet. Ez kedvez mind a horkolásnak, mind a nyálkahártya összetapadása miatt kialakuló apnoénak.
Az alvási apnoé tünetei
Obstruktív alvási apnoénál a tüneteket főleg a hálótárs érzékeli, ő észleli párja horkolását. Ennek során - amikor a horkolás abbamarad - azt látja, hogy társa mellkaskosara megemelkedik, de mégsem vesz levegőt. Ha ez 3-4 percig így maradna, akkor az érintett meg is fulladna. Oxigénhiány miatt csak azért nem halnak meg a betegek, mert az agy érzékeli a bajt, és mielőtt a halál bekövetkezne, megszakítja a mélyalvást, és felületes alvásra téríti át a szervezetet. Ebben az állapotban az agynak már van módja áramot adni az izmoknak, majd a garatot széthúzó izmok aktiválásával megszünteti a garat elzáródását. Ekkor az alvó egy hatalmas horkantással, majd egy óriási légvétellel rendezi az oxigénhiányt. Pár légvétel után a vér oxigénszintje teljesen rendeződik. Ekkor az agy újból mélyalvásba küldi vissza a szervezetet - a folyamat pedig kezdődik elölről.
A garatelzáródás miatt bekövetkező obstruktív apnoé egyetlen éjszaka során akár több százszor is bekövetkezhet. Súlyosnak akkor tartják, ha alvásóránként legalább 30-szor elzáródik a garat legalább 10 másodpercre. A zavar nemcsak egyetlen éjszaka jelentkezik, hanem mindennap.
Gyakori, hogy az alvótársat nem a horkantás, hanem a légzéskimaradás zavarja, aggódik miatta, ezért társát fel is ébreszti, ha látja a tüneteket. Az érintettek emiatt sokszor dühösek, ők ugyanis a problémából rendszerint semmit nem érzékelnek, csak azt észlelik, hogy valamiért felkeltik őket. Pedig nagyobb baj, ha a hangos horkolás miatt a hálószobából már kimenekült hálótárs nem veszi észre a problémát, és nem figyelmezteti a párját.
A tünetek másik része az oxigénhiányból fakad. Emiatt az érintettek vérnyomása reggel mindig magasabb, mint este. A 24 órás vérnyomásmérő kimutatja azt is, hogy a betegeknek éjjel végig magas a vérnyomása. Ezt nevezik non-dipper hipertóniának, reggel ugyanis mindig alacsonyabbnak kellene lennie a vérnyomásnak, mint amilyen este. Az oxigénhiány nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Ez ellen a szervezet nem tud védekezni - míg a magas vérnyomásnál meg tudja tenni oly módon, hogy a vérpályán keresztül kiszívja a vizet a húgyhólyagba, ami miatt a beteg felébred arra, hogy vizelnie kell. Emiatt az éjjeli többszöri mosdóhasználat is klasszikus tünete az alvási apnoénak. Sokan ezt a prosztatára fogják, de a valóságban nem feltétlen a megnagyobbodott prosztata, hanem az apnoé okozza. Ugyancsak tünet az izzadás, szintén, mert a szervezet a vérpályából próbálja kiszívni a vizet. Mivel ez a védekezési mód a pulzusra nincs hatással, az alvási apnoéban szenvedőknél éjjel nyolcszor-tízszer nagyobb valószínűséggel lép fel ritmuszavar vagy következik be stroke. Nem véletlen, hogy amikor a kardiológusok rendszeres éjjeli ritmuszavarról szereznek tudomást, azonnal alvásvizsgálatot javasolnak.
Fontos tudni, hogy alvás közben az agy nem kikapcsolt állapotban, csak másféle üzemmódban van. Ekkor hormonokat kell termeltetnie, egyebek mellett növekedési hormont és prolaktint, amelyet a szervezet csak mély alvásban képes előállítani. A homloklebenyt is alkalmassá kell tennie a másnapi gondolkodásra, a memóriát is konszolidálnia kell. Ezek nagy energiaigényű folyamatok, zavartalanságukhoz tökéletes oxigenizációra van szükség. A gond viszont, hogy a horkolás, majd az apnoé miatt állandóan megszakított mély alvás következtében a homloklebeny nem tud rendeződni, a növekedési hormon és a prolaktin szintje pedig mélyen a megkívánt érték alatt lesz. Ez az érintettben kialvatlansági érzésként jelentkezik. A betegek arra panaszkodnak, hogy fáradtabban ébrednek, mint ahogyan lefeküdtek. Mivel a hormontermelést be kell pótolni, erre pedig csak alvás közben van mód, az érintettek nappal, éber állapotban sokkal könnyebben elalszanak. Jó példa erre, amikor valaki a pulpituson vagy a volán mellett, esetleg beszélgetés közben az erős alváskésztetés miatt elalszik.
Alvási apnoé miatt a gyerekek is kialvatlanok lesznek: náluk a túlzott mozgékonyság, a hiperaktivitás is fakadhat az alvás töredezettségéből.
Az alvási apnoé diagnózisa
A diagnózis a beteg otthonában egyszerűbb, poligráfos vizsgálattal is felállítható. Ezzel az orron keresztüli légáramlás vizsgálható, míg egy mellkasra csatolt szíjjal a légzőmozgásokat figyelik. A beteg ujjára helyezett pulzoximéterrel a vér oxigéntelítettségét és a pulzusszámot követik nyomon. Ennél a vizsgálatnál is regisztrálni tudják, hogy vajon minden mellkasi táguláshoz társul-e légáramlás. Obstruktív apnoé esetében ugyanis a mellkas kitágul, de légáramlás nincs. A vizsgálat során látják azt is, hogy ez a légzéskimaradás hány másodpercig, hány légzésciklusig tart. Látják, hogy ezzel párhuzamosan a véroxigénszint mennyire csökken le. Az eseményeket regisztrálva reggel választ tudnak adni arra, hogy alvásóránként átlagosan hányszor zárult el a garat, hányszor volt alacsony a véroxigénszint, illetve mikor volt a legalacsonyabb. A betegség súlyosságát ezekkel a paraméterekkel jellemzik, ezek alapján tervezik meg a terápiát.
Ha a diagnózist alváslaborban állítják fel, akkor összetett alvásdiagnosztikai vizsgálatokhoz használt poliszomnográfot használnak. Ez a műszer egyszerre több élettani jelenséget monitoroz, és egész éjszaka aktív. Segítségével vizsgálni tudják az agyi elektromos tevékenységet (EEG), a szemmozgást (EOG), az izomtónust (EMG), a szívverést (EKG), a véroxigén-szaturációt, a szívfrekvenciát, a légzési erőfeszítést, a légáramlást, a testpozíciót, a horkolást, a lábmozgást és az úgynevezett légsínterápiás adatokat.
Az alvási apnoé kezelése
Az alvási apnoét mindenképpen kezelni kell, mert bár az alvó alig panaszkodik miatta, a probléma a várható élettartamra és a nappali gondolkodásra is hatással van. Az apnoé kezelési protokollját a neurológiai szakmai kollégiumok írják, a fül-orr-gégészek és a tüdőgyógyászok csak kiegészítik a munkájukat. A kezelés mikéntje mindig a súlyosságtól függ. Ehhez mindig előzetes diagnosztikára van szükség, amely során pontosan felmérik a problémát, jellegét és okát.
Enyhe esetekben - amikor az óránkénti elzáródások száma 5-10 alatti - a beteg gyógyszert kap, általában valamilyen teofillinszármazékot. Ha testsúlyfeleslege van, akkor a testzsír-százalék csökkentésére próbálják ösztökélni a beteget. Akinek mélyharapása van, alsó fogsorát alvás közben fogszabályozóval, szájprotézis-segédeszközzel kicsit előrébb hozzák.
Szükség van fül-orr-gégészeti vizsgálatra is, mert egy lelógó nagy lágyszájpad vagy nyelvcsap, egy bedomborodó nagy nyelvgyöki mandula így ismerhető fel. Ilyen esetekben van példa arra, hogy a problémát egyszerű mandulaműtét is megoldhatja. A nagy lágyszájpadot ugyancsak műtétileg lehet megszüntetni, átalakítani - erre is több megoldás létezik.
Gyerekeknél sokszor egy részleges mandulaeltávolítással is kellőképpen lehet növelni a garat keresztmetszetét, ami megszünteti az apnoét. Súlyos esetekben, amikor valakinél már nagyon gyakori a légzéskimaradás, a garat nyálkahártyája elvesztette a rugalmasságát, esetleg komoly a testsúlyfelesleg (ilyenkor a garat teljes hosszában elzáródhat), már nem tudnak sem gyógyszert alkalmazni, sem pedig műteni. Ilyenkor csak egyetlen megoldás, az úgynevezett pozitív nyomású légsinterápia (continuous positive airway pressure, rövidített nevén CPAP) jöhet szóba. Ennek lényege, hogy a garatot az alvás során enyhe pozitív nyomással tartják tágan. Ezt a pozitív nyomást egy készülék szolgáltatja, amelyet a beteg az éjjeliszekrényén tart, onnan csatlakoztatja egy csövön, illetve egy maszkon keresztül az arcához. A nyomás nem nagy, nem is kellemetlen: olyan, mintha a beteg egy kis szellőt érezne, ami viszont elég arra, hogy a garat teljesen tág maradjon, a horkolás megszűnjön, és elmúljon minden apnoéra jellemző tünet. A CPAP-készüléket mindig alváslaborban állítják be, miközben alvásstruktúrát is néznek. Az alvás kezdetén egy központi helyiségből távirányítóval kezdik el emelni a nyomást félóránként. A garatot tágan tartó erőket addig növelik, amíg nem látják, hogy beállt a kívánt állapot: a beteg nem horkol, jó az oxigenizációja.
Az alvási apnoé gyógyulási esélyei
Ha valamilyen strukturális zavar - például szövetszaporulat - okozza az apnoét, amelyet lehet műteni, akkor a gyógyulás teljes lehet. Ugyancsak jótékony hatású a testzsírszázalék csökkentése, ha ugyanis a garatnyálkahártya alá lerakódott zsír eltűnik, megszűnhet a garatot szűkítő ok is: abbamaradhat a horkolás, megszűnhet az apnoé. Az életmódváltás, így a fogyást is segítő testmozgás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellőzése mindenképpen javítja a gyógyulási esélyeket. Akinek nem orvosolható a problémája műtéttel vagy fogyást eredményező életmódváltással, annak élete végéig CPAP-készüléket kell használnia.
Az alvási apnoé megelőzése
Az alvási apnoé és eleve a horkolás megelőzését segíti, ha valaki este nem iszik alkoholt, nem szed altatót. Az elhízás kerülése ugyancsak segít megelőzni a problémát: ennek érdekében arra kell figyelni, hogy a testtömeg-index ne legyen 30-nál több, de lehetőség szerint inkább maradjon 25 körül. A dohányzás és a háton alvás kerülése ugyancsak csökkenti a rizikót. Akinek valamilyen strukturális problémája, például mély harapása vagy nagy mandulája van, az elhízás elkerülésére különösen ügyelnie kell, mert esetében csak tovább növeli a rizikót.
Az alvási apnoé szövődményei
Ha a betegség súlyos formáját nem kezelik, akkor a statisztikák szerint felére csökken a várható élettartam. Ennek oka, hogy ilyenkor nagyon gyakori az éjjel induló stroke és szívritmuszavar. Súlyos problémát okozhat az is, hogy éjjel folyamatosan magas a vérnyomás. Számottevő gondoz okoz önmagában az éjjeli fulladás és alvászavar is. Ennek hatása komoly nappali kognitív zavart okoz, amely mérhető a figyelemben, a memóriában és a fáradékonyságban is. Ha az érintett kismama, akkor a nála jelentkező apnoé a magzatban is oxigénhiányos állapotot okoz.
Hasznos tudnivalók az alvási apnoéról
- Akinek nincsen hálótársa, aki figyelmeztesse az esetleges apnoéra, annak hasznosak lehetnek az okostelefonos ébresztőórák, amelyek valójában az alvásfázisokat követve ébresztenek, de olyan funkciójuk is van, amelyek érzékelik a horkolást. Fölhívhatják a figyelmet arra, hogy az érintettnek problémája miatt orvoshoz kell fordulnia.
- Baj lehet belőle, ha valaki az apnoé miatt jelentkező alvászavarát altatóval próbálja kezelni, az altatók ugyanis csökkentik az oxigénhiány iránti érzékenységet, emellett az izmokat is lazítják. Mindezzel a betegek sokkal súlyosabb apnoét is provokálhatnak, mint amilyen valójában. Az altatók és a nyugtatók alvási apnoénál kifejezetten ellenjavallottak.
- Pár éve a jogosítvány megszerzésekor, illetve hosszabbításakor ki kell zárni az alvási apnoét. Aki súlyos apnoéval küzd - a vonatkozó szabályok alvásóránkénti 15 légzéskimaradásban határozzák ezt meg -, csak akkor vezethet, ha problémáját kezelteti. Ennek oka, hogy az elalvás a volán mellett életveszélyes, kockázata pedig alvási apnoénál mindenképpen fokozott.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szakács Zoltánnak, a Honvédkórház Neurológiai Osztály Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ neurológus, szomnológus főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
