Mi a bélférgesség?
A parazitózis kórokozói lehetnek egysejtűek (protozoonok), illetve többsejtűek (paraziták). A magyar nyelvben az egysejtűek okozta fertőzéseket nem nevezik bélférgességnek, ellentétben az angollal, ahol ezt a kettőt egy kalap alá veszik. Nálunk csak a többsejtű, mozgó, szervezetben esetleg vándorló, lapos vagy hengeres férgek által okozott fertőzéseket nevezik bélférgességnek.
Tünetek
Fontos kiemelni, hogy a férgek általában két formában lehetnek jelen a szervezetben: vagy kifejlett féregként, amikor a féreg tényleges gazdája az ember, vagy pedig peteként, illetve letokozódott lárvaként. Ilyenkor az ember egy másik állat bélférgének a köztes gazdája, emiatt nem is beszélünk valódi bélférgességről: például a galandférgesség egyes eseteinél a petékből a vékonybélben kikelt lárvák a bélfalon átjutva a véráramba kerülnek, majd a keringéssel az izmokba vagy az agyba jutnak el. Ott betokozódnak, így kialakítva a "borsóka" emberi megfelelőjét.
A bélférgesség előfordulása
Az érintettek többsége gyerek, illetve olyan ember, aki rossz higiéniás körülmények között él. Az elmaradottabb területeken a bélférgesség nagyon gyakori: van olyan világrész, ahol szinte mindenki érintett. Ezzel szemben Magyarországon és Európában ez a probléma nem gyakori, ilyesmi csak elvétve fordul elő. Bár számolni kell azzal is, hogy a bélférgesség sok esetben felderítetlenek marad. A merészebb becslések szerint például hazánkban is lehetnek olyan területek, ahol az előfordulás 50 százalék fölötti. Például ahol a lakásokban nincs mosdó, ott mindenképp nagyobb ennek esélye.
A bélférgesség diagnózisa
A kivizsgálást mindig az általános tünetek, a viszkető bőrpanaszok és a felszívódási zavarok jelei alapján indítják meg. Ugyan a vándorló kórokozók jelenlétére már a minőségi vérkép változásai is utalhatnak, általában szükség van a széklet szemrevételezésére, esetleg mikroszkópos laborvizsgálatára is.
A bélférgesség okai és tünetei
A férgekkel való megfertőződést általában a rossz higiénia, illetve a nem kellően átsütött húsok okozzák, a kevésbé fejlett területeken pedig az ivóvíz is lehet fertőzési forrás. Az állatok nem megfelelő tartása, a féregtelenítés elmulasztása, a vágást követő állatorvosi ellenőrzés elmulasztása ugyancsak növeli a kockázatot. A hentesnél és a boltokban vásárolt húsáru elvileg mindig ellenőrzött, ezt a procedúrát inkább a házi vágásoknál szokták elmulasztani.
Az emberek bélférgességét többnyire hengeres féreg okozza, általában ez talál az emberben végleges gazdára. Ezek ugyan a bélben élősködnek, de vannak olyan típusú férgek is, amelyek más szervekben vernek tanyát. A bélben élősködő férgeknek nem mindegyike jelent komoly veszélyt. Például a gyermekek cérnagilisztája a végbéltájon egyszerűen kirajzik, ott csak kis végbéltáji viszketést okoz. Ez igazából csak feszültséget, idegességet, allergiás panaszokat, viszketést okoz, komoly felszívódási zavart, bélgyulladást vagy hasmenést nem.
Ezzel ellentétben például az orsógiliszta és a bányászféreg, a sertésből és marhából származó különböző szalagférgek a bélben már megtelepednek vagy abban vándorolnak, a bél falához odatapadhatnak. Ezek kétféleképpen okoznak problémát: a vándorlás szakaszában különféle izgalmi és allergiás tüneteket válthatnak ki, némelyik a bélből a bél érrendszerén keresztül a keringésbe is bejuthat, majd onnan a májon és a nagy vénás verőéren keresztül a tüdőbe is elvándorolhat, onnan pedig felmászhat a légcsövön, ahonnan a betegek visszanyeldekelhetik. Vannak olyan bélférgek is, amelyek egyszerűen csak a bélben "laknak", ott akár több méteresre is megnőnek, felszívódási zavart, hasmenést, puffadást, sejteltolódást (speciális allergiás sejtek megjelenését) és lázat okozhatnak. Ezek közül a legnagyobb probléma a felszívódási zavar, ami soványodást, hiánybetegségeket, étvágytalanságot eredményez.
A jelentkező tünetek mindig attól függnek, hogy a férgeknek melyik életciklusáról van szó, illetve hogy a féreg vándorol-e, vagy pedig megmarad a bélben. Emiatt általános tünetekről nem tudunk beszélni. Gyanakodni ilyesmire inkább akkor kell, ha az érintetteknek bármilyen általános panasza jelentkezik, illetve székletükben mozgó férgek jelennek meg. Itt ki kell emelni, hogy nem csak olyan féreg van, amely teljes egészében ürül, hanem olyan is, amelynek csak a vége szakadozik le, a különböző szelvények és szalagdarabok pedig önálló életre kelve ürülnek és mozognak a székletben. A nyákos, hasmenéses széklet már önmagában utalhat bélférgességre.
A bélférgesség kezelése
Maguk a kórokozók néhány nagyobb csoportba sorolhatók, a gyógyszeres sémát pedig alapvetően az határozza meg, hogy a konkrét parazita melyikbe tartozik, illetve melyik életciklusáról van szó. A betegeknek általában elegendő 1-3 adagos gyógyszeres kezelés, esetleg mellé hashajtás.
A bélférgesség gyógyulási esélyei
Megfelelő kezelés mellett biztos a gyógyulás, de ha a problémát nem ismerik fel, mert az komolyabb panaszokat nem okoz, akkor az érintettek évekig is hordozhatják és üríthetik a férgeket. A felismerést és a kezelést nehezítheti, hogy a kisebb falvakból nehezebb eljutni megfelelő orvoshoz, illetve olyan ANTSZ laborba, amely rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel a bélférgek vizsgálhatók.
A bélférgesség megelőzése
Mivel a férgekkel való fertőződést általában a rossz higiénia okozza, a megfelelő konyhatechnika és a főzés, étkezés előtti kézmosás kulcsfontosságú. Ugyancsak fontos, hogy a húsokat kellően átsüssék. A fejletlen régiókban a megfelelő ivóvíz beszerzésére is figyelni kell. Fontos a megfelelő állattartás, a hús vágás utáni állatorvosi ellenőrzése. Ilyenkor általában az állatok rekeszizmát szokták vizsgálni, abból ugyanis kimutatható a kórokozó.
Nem szerencsés, ha valaki a háziállattal közös kádban fürdik, vagy együtt alszik kedvencével. Persze, ha az állat féregtelenítve van, férgesség nem adódhat át, de egyéb fertőzés igen.
A bélférgesség szövődményei
A bélférgesség szövődményei az allergiás reakciókból, a fogyásból és a felszívódási zavarokból eredő problémák lehetnek, de a férgek összecsapzódása okozhat bélelzáródást is. Ha a férgek a keringésbe is bekerülnek, keringési akadályt is jelenthetnek, a tüdőbe bejutva pedig hörghurutot, köhögési rohamot, asztmás rohamot is kiválthatnak.
Ha az ember az állat bélférgének köztes gazdája, akkor annak lárvája az izmokba betokozódhat, ennek szövődménye pedig komoly allergiás reakció lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak.