
Mi a csípő-keresztcsonti ízület gyulladása?
A betegség a keresztcsont (sacrum) és a kétoldali csípőlapátok (os ileum) közötti ízületi rés gyulladása. Leggyakrabban éjszaka rosszabbodó derékfájdalommal jár.
Tünetek
A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának okai
A test egyik legnagyobb ízületének számító csípő-keresztcsonti ízület a keresztcsont és a csípőcsont találkozásánál helyezkedik el. Feladata a szervezetet – mozgás közben – érő erőbehatások elnyelése, tompítása, illetve a medencét és a gerincet érő terhelés mérséklése.
Az érintett terület gyulladását különféle – medencét ért – sérülések, mélyre hatoló bőrfertőzések, csontvelő- vagy szívbelhártya-gyulladás, húgyúti fertőzés okozhatja, de a terhesség, illetve intravénás kábítószerfüggőség is fokozhatják a betegségre való hajlamot. A sérülés és a fertőzés mellett a betegséget autoimmun folyamat is előidézheti. Ilyenkor az érintettnek genetikai hajlama van a betegségre, amit valamilyen környezeti tényező, például vírusfertőzés váltja ki. Ebben az esetben nem csak a sacroiliacalis ízületben alakul ki gyulladás, hanem a gerincoszlopot alkotó többi kisízületnél is.
A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának tünetei
A csípő-keresztcsonti ízület működészavarára a derék- illetve fartáji fájdalom hívja fel a figyelmet. Az egyik vagy mindkét oldalon jelentkezik, esetenként a hátizmok felé vagy lefelé a comb hátsó felszíne felé, illetve a csípő vagy lágyék mentén sugárzik tovább.
Gyakori tünet az éjszakai vagy hajnali órákban jelentkező derékfájdalom. Ha fertőzés okozza a gyulladást, akkor előfordulhat hőemelkedés, láz is. A krónikussá váló fájdalom miatt az idő előrehaladtával kényszertartás, merevség, alakulhat ki. Egyúttal a mozgás is beszűkülhet: akadályozottá válhat az előre- és az oldalra hajolás, az ülés, valamint az ülő helyzetből történő felállás is.

A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának diagnózisa
A pontos diagnózist nehezítheti az, hogy a derékfájásnak számos oka lehet. A szakorvos ezért kikérdezéssel, az ízület nyomásérzékenységének fizikális vizsgálatával, illetve képalkotó- és laborvizsgálatok alapján diagnosztizálja a betegséget. A vérképben a magasabb vérsüllyedés, valamint a gyulladásos fehérje szint (CRP) árulkodhat a problémáról. Ha fertőzéses eredet valószínűsíthető, akkor biztos diagnózist a kórokozó felderítésére végzett tenyésztés adhat.
A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának kezelése
A kezelést a betegség oka határozza meg. Kórokozó esetén antibiotikumot írnak fel, amivel az esetek többségében teljes gyógyulás érhető el. Amennyiben a tüneteket autoimmun folyamat váltja ki, általában gyulladáscsökkentőket alkalmaznak, ám ezekkel nem szüntethetők meg teljesen a tünetek.
A terápiás lehetőségek alapvetően két csoportba oszthatók: nem sebészeti (fizioterápia, masszázs, gyógyszeres, illetve ízületbe adott injekciós terápia, hőkezelés vagy épp jegelés) és sebészeti módszerekre. A sebészeti kezelés során az ízület egyesítését, elmerevítését végzik. A műtétet azonban csak abban az esetben végzik el, amikor minden más terápia kudarcot vall. Az operáció után rehabilitációra is szükség van.
Amit a beteg tehet a fájdalom enyhítéséért: mozogjon az ágyban, néha változtassa meg a pozícióját. A reggeli merevség érzést is enyhíti az átmozgatás.
A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának szövődményei
Ha autoimmun eredetű a betegség, akkor a gyulladás következményeként roncsolódhat, később pedig el is csontosodhat a porcfelszín és az ízület.