Pszichiátriai betegségek : Disszociatív zavarok
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Disszociatív zavarok tünetei és kezelése
Mi a disszociatív zavar?
A disszociatív zavar kifejezés egy gyűjtőfogalom. Olyan mentális zavarok tartoznak alá, amelyek közös jellemzője, hogy az érintett személy elszakad, eltávolodik a valóságtól. A disszociáció érintheti a memóriát, tudatosságot, identitást, érzelmi állapotot, percepciót, testérzékelést, motoros funkciókat, illetve a viselkedést egyaránt. Egyfajta énvédő mechanizmusról van szó, amely különféle traumák hatására léphet működésbe.
Tünetek
A disszociatív zavarok előfordulása
Különböző felmérések szerint globálisan a népesség 1-5 százalékánál fordulnak elő disszociatív zavarok. Kortól, nemtől, etnikai hovatartozástól és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül bárkinél kialakulhatnak ilyen mentális problémák. Ismert ugyanakkor, hogy nők körében nagyobb arányban diagnosztizálnak disszociatív zavarokat, mint férfiaknál. Szintén leírja a szakirodalom, hogy disszociatív identitászavar – mint a disszociatív zavarok egy formája – kialakulásának kockázatát jelentősen fokozza a gyermekkorban elszenvedett fizikai vagy szexuális bántalmazás.
A disszociatív zavarok okai
Mint említettük, a disszociáció az elme önvédő mechanizmusa, amely a sokkoló, lesújtó vagy fájdalmas élményekkel való megküzdést, pontosabban azok túlélését segíti elő. Lényegében a traumák elutasítása, azt üzenve: „ez biztosan nem velem történik meg”. Mintha az egyén egy érzelmileg túlzottan megterhelő szituáció során kilépne önmagából, és úgy tekintene vissza kívülről az eseményekre, hogy azokon valaki más megy keresztül.
Disszociációt kiválthat a többi között tartós gyermekkori fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazás, továbbá az, ha a gyermek olyan helyen nő fel, ahol nem érezheti magát biztonságban. Ugyancsak előhívhatja az énvédő mechanizmust például baleset, bűncselekmény áldozatává válás, háború vagy természeti katasztrófa okozta trauma.
A disszociatív zavarok tünetei
A mentális zavarok – az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott és nemzetközileg irányadónak tekintett – diagnosztikai kézikönyve legfrissebb, ötödik kiadása (DSM-5) a disszociatív zavarok öt különböző formáját különbözteti meg, amelyek eltérő tünetekkel manifesztálódnak.
- disszociatív identitászavar
- disszociatív amnézia
- deperszonalizáció, derealizáció
- egyéb meghatározott disszociatív zavar
- nem meghatározott disszociatív zavar
A legfőbb disszociációs zavarok közé tartozó disszociatív identitászavar nyomán egyazon személyben kettő vagy több különálló személyiség, személyiségállapot is kialakul. Ezek közül legalább kettő váltakozva irányítja az adott személy gondolkodását, viselkedését. A személyiségek közötti váltások hirtelen és akaratlanul következnek be. Az érintett környezetében élők számára jól felismerhetőek lehetnek a különböző személyiségek, sőt akár maga az érintett számára is. Jellemző ugyanakkor, hogy képtelen visszaemlékezni egyes hétköznapi vagy személyes információkra, valamint traumatikus eseményekre. Az eredetitől eltérő, alternatív személyiségállapoto(ka)t egyes kultúrákban megszállottságként írják le.
A disszociatív amnézia vezető tünete, hogy az egyén képtelen felidézni valamilyen fontos személyes, jellemzően traumatikus vagy stresszt kiváltó emléket. Az emlékezetkiesés vonatkozhat egy körülhatárolt időszakra (lokális amnézia), valamilyen esemény vagy történés bizonyos részleteire (szelektív amnézia), de előfordulhat teljes emlékezetvesztés is (generalizált amnézia), amelynek nyomán az érintett személy nem emlékszik önmagával kapcsolatban semmire, nem tudja magáról, hogy ki is ő. Az emlékezetkiesés ténye nem feltétlenül tudatosul az érintettben, a környezete számára viszont általában nyilvánvaló.
A deperszonalizáció és derealizáció hasonló fogalmak. Mindkettő úgy foglalható össze, hogy az egyén valószerűtlennek érzékeli a valóságot, mintha csak egy álomban lenne. Deperszonalizáció esetén ez önmagára vonatkozik: saját gondolatait, testét, cselekedeteit, érzelmeit éli meg úgy, mintha külső megfigyelőként látná azokat, és csupán passzív résztvevője lenne mindannak, amit valójában aktívan éppen átél. A derealizáció pedig a környezet érzékelésére vonatkozik. Az egyén számára idegenül, valószerűtlenül hatnak az őt körülvevő tárgyak, más emberek.
A disszociatív zavarokra jellemző, hogy hirtelen, jellemzően valamilyen traumát követően kezdődnek, és később ugyanolyan hirtelen szűnnek meg. A tünetek olykor csupán néhány órán át jelentkeznek, de időnként hetekig, hónapokig is fennállhatnak. Emellett a disszociatív zavarok társulhatnak egyéb mentális zavarokkal is, beleértve például poszttraumás stresszt (PTSD), depressziót, hangulatingadozást, szorongást és pánikrohamokat, öngyilkossági hajlamot, evészavarokat, kényszerbetegséget (obszesszív-kompulzív zavar, OCD).
A disszociatív zavarok diagnózisa
Ha az egyén valamilyen krízishelyzetet követően az említett tünetek bármelyikét tapasztalja, mely súlyosan zavarja vagy akadályozza őt az életvitelében, feltétlenül javasolt felkeresni a háziorvost. Sürgős segítségkérést indokol továbbá, ha öngyilkossági gondolatok is kínozzák. A diagnózist megelőző fizikai és mentális egészségügyi vizsgálatok célja az egyéb hasonló tünetekkel járó állapotok, megbetegedések kizárása, beleértve például a fejsérülést, agytumort, alvásmegvonást és szerhasználatot. A diagnózis felállításához pszichológus vagy pszichiáter szakember bevonására lehet szükség.
A disszociatív zavarok kezelése
A disszociatív zavarok kezelése elsősorban beszéd-, avagy pszichoterápiával, jellemzően kognitív viselkedésterápiával vagy dialektikus viselkedésterápiával történik. Egyes esetekben hasznos lehet továbbá a hipnózis és az úgynevezett szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás, azaz az EMDR-terápia. Mindezt kiegészítheti gyógyszeres kezelés is. Noha nincs specifikus gyógyszer a disszociatív zavarokra, az antidepresszánsok olykor hasznos segítséget nyújthatnak a társbetegségek és -zavarok enyhítésében.
Hasznos tudnivalók a disszociatív zavarokról
Öngyilkossági gondolatok esetén a nap 24 órájában ingyenesen hívható a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgáltatók Szövetsége a 116-123-as telefonszámon. Öngyilkossági szándék esetén pedig haladéktalanul tárcsázzuk a 112-es segélyhívót.
Ha Te is úgy érzed, hogy segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116, 123, vagy 06/80-820-111-es telefonszámot! Ha öngyilkossági gondolataid vannak, olvasd el ezt az oldalt! Ha pedig másért aggódsz, ezt az oldalt keresd fel!
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+19 °C
Minimum:
+6 °C
Általában derült, száraz időben lesz részünk, de a délkeleti tájakon gomolyfelhős idő várható, ott kis eséllyel egy-egy zápor előfordulhat. A többfelé élénk északkeleti szelet az Északi-középhegységben és az Észak-Alföldön délelőtt még helyenként erős lökések kísérhetik, majd délutántól fokozatosan veszít erejéből a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 22 fok között valószínű. Késő estére 7 és 15 fok közé hűl le a levegő. Vasárnap nem kell fronthatással számolniuk az arra érzékenyeknek.
