Szív- és érrendszeri betegségek : Érelmeszesedés
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Érelmeszesedés tünetei és kezelése
Mi az érelmeszesedés?
Az artériák (verőerek) oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az arteriosclerosis és atherosclerosis fogalmát gyakorta egymás szinonimájaként használják.
Tünetek
Az érelmeszesedés előfordulása
Az érelmeszesedés - idővel - mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet.
Az érelmeszesedés okai
A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak. Ezért szállításukhoz olyan fehérjemolekulákra (apolipoproteinek) van szükség, melyek egyik vége vízoldékony, a másik pedig zsíroldékony. A zsíroldékony molekulavégek burokba zárják a zsírokat, a vízoldékony végek, melyek a szállító gömb (lipoprotein komplex) felszínén helyezkednek el, így tartják vizes oldatban a zsírokat. A lipoprotein gömbök más anyagokat, főként antioxidánsokat (A-, C-, E-vitamin, szelén, glutation, glutation reduktáz és lipoportein lipáz enzimek, stb.) is szállítanak.
A fizikokémiai tulajdonságaik alapján elkülönítünk nagyon alacsony sűrűségű (VLDL =very low density lipoprotein), alacsony sűrűségű (LDL = low density lipoprotein) és magas sűrűségű (HDL = high density lipoprotein) zsír-fehérje komplexeket (lipoproteineket).
A HDL-t a máj termeli. Feladata, hogy a vérben szabadon keringő zsírokat megkösse és a májba transzportálja. A HDL-koleszterin magas szintje tehát védő hatású érelmeszesedéssel szemben.
A VLDL zsírjaiból a lipoprotein lipáz zsírsavakat hasít le, amelyek a vérbe jutnak, majd az anyagcserében energiává hasznosulnak.
A LDL-koleszterin a májsejtek LDL-receptorain keresztül a májsejtekbe jut, ahol részben újra hasznosul, részben kiválasztódik az epével. Az atherosclerosis képződésének alapja, hogy az LDL-koleszterin nem tud hasznosulni a májban. A rendellenesség szülőről gyermekre 50% valószínűséggel öröklődik, a beteg férfiak 85%-a, a beteg nők 65%-a negyven éves kora előtt, szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Jóval gyakoribb azonban, hogy az LDL-koleszterin szerkezete megváltozik - például cukorbetegségnél cukor kötődik hozzá, vagy toxikus kémiai szabadgyökök hatására károsul.
A lipoproteinben található vitaminok és a glutation - a szelént tartalmazó glutation-reduktáz enzimek - lényegében a toxikus szabadgyökök ellen védik a lipoproteineket. Stressz esetén a kiserek összehúzódnak, ennek következtében a szövetek oxigénellátása csökken, és úgynevezett szuperoxidok szabadulnak fel. Ezek is károsítják az LDL-koleszterint, sőt, közvetlenül az érfalat is. Ha a károsodás mégis megtörténik, módosult LDL-koleszterin keletkezik, melyet a máj LDL-receptorai nem képesek felismerni. A lipoproteineket ilyenkor az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. Ezeket "habos sejteknek" nevezzük, mert sejtplazmájuk telve van zsírbuborékokkal. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, tulajdonképpen "kásadaganatát" (= atheroma) okozzák. Ez például hirtelen vérnyomás-emelkedésre megrepedhet, és a törmelékes anyag a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet. Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka.
Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.
Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet.
Az érelmeszesedés tünetei
Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a meszes plakk.
Leggyakoribb megjelenési formák
A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris, e: angina pektórisz), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség. Főként szívbetegségek vagy agyi elhalás miatt a fejlett országokban az érelmeszesedés a vezető halálok
Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, heveny formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.
A végtagok artériáinak elmeszesedése végtagelhalást eredményezhet.
Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens, e: klaudikáció intermittens = változó súlyosságú sántítás) formájában mutatkozik meg az érelmeszesedés, később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg.
Sajnos tehát a meszes érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. Ilyen betegség, pl. a TIS (tranzitórikus iszkémiás attak = átmeneti oxigénhiányos roham), amely agyérkatasztrófa képét mutathatja, de a beteg felépül. Az érelmeszesedés az erek falának zsákszerű kiöblösödésében, aneurizmában is megmutatkozhat.
Az érelmeszesedés tünetei a belek működésében is megmutatkoznak: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak ("hasi claudicatio"), melyet a bélfal elhalása, perforációja, majd hashártyagyulladás, szepszis követ.
Az érelmeszesedés diagnózisa
Az érelmeszesedés, sajnos, legtöbbször érszűkületes, szövetelhalásos betegségek jelentkezésekor válik nyilvánvalóvá. Olykor azonban korábban is felismerhető.
- A vérnyomásmérés egyszerű módszerével akkor valószínűsíthető érelmeszesedés, ha a végtagokban különbözik a vérnyomás.
- Elektrokardiográfiás vizsgálattal súlyosabb esetben fizikai terhelés nélkül, enyhébb esetben fizikai terhelésre koszorúér-szűkület jelei mutatkoznak.
- Egyszerű röntgenvizsgálattal is láthatóvá válnak az erek a bennük felhalmozódó kalcium miatt.
- Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok (angiográfiák) alkalmával az artériába adott kontrasztanyag segítségével a röntgenfelvétel-sorozaton jól láthatók a beszűkült szakaszok. Legelterjedtebbek a szív, az agy és a végtagok kontrasztanyagos röntgenvizsgálatai. Más radiológiai vizsgálat (CT, MRI) inkább már a szervkárosodások megítélésében játszanak szerepet.
- Ultrahangos ("Doppler") áramlásméréskor a sebességmérő radar elvén működő áramlásmérő eszközökkel az érszűkületek jól detektálhatók.
- További lehetőséget kínálnak a laboratóriumi vizsgálatok: érelmeszesedés gyanúja esetén fontos megmérni a vér homocisztein-szintjét és a vérzsír-értékeket. A vizeletvizsgálat inkább a hajlamosító vesebetegségek kizárását célozza.
Az érelmeszesedés kezelése
Mivel az érelmeszesedést legtöbbször már a szervkárosodás periódusában ismerik fel, a kezelés célja is a célszerv működésének rendezése (infarktus, agylágyulás, stb. gyógyítása).
Az erek meszes belhártyáját érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani (endarterektómia), ha az ér elég nagy. Kisebb erek esetében a szűkült szakaszt érprotézisekkel cserélik ki. A koszorúér-elzáródások kezelésében központ helyet foglal el a "coronaria by-pass" műtét. Ilyenkor a beteg lábszárából vett saját érrel kerülik meg az elzáródott szakaszokat.
Olykor speciális eszköz segítségével (pl. felfújható ballonnal rendelkező érkatéterrel) a szűkült ér mechanikus tágítása is elegendő lehet. A beavatkozás az értágító műtét. A koszorúér tágítására alkalmas módszer a PTC, a perkután transzlumináris koronária-plasztika. Máskor az elzáródás megelőzésére apró csövet ("stent") ültetnek a szűkült szakaszba.
Természetesen bármilyen műtéti beavatkozást történik is, nem szabad megfeledkezni azokról az életmódbeli szabályokról és gyógyszerekről, amelyek az érelmeszesedés progressziójának lassítására alkalmasak, és amelyeket a megelőzésnél részleteztünk.
Életfontosságú szerv károsodása (pl. szívinfarktus, agylágyulás) esetén a prognózist a szervkárosodás mértéke szabja meg. Sajnos a károsodások következménye általában komoly. Időben végzett sikeres érsebészeti beavatkozások esetén a beteg életkilátásai és életminőségét lehet még normalizálni.
Az érelmeszesedés megelőzése
A betegség progressziója többféle módon is lassítható, bár a folyamat nem gyógyítható. A megelőzés legfontosabb eszközei:
- Fordítson gondot a helyes, koleszterinszegény táplálkozásra.
- Ha magas az LDL-koleszterin szintje, ne hanyagolja el a gondozást, szükség esetén szedjen gyógyszert.
- Tartsa rendben a testsúlyát.
- Sportoljon rendszeresen.
- Kerülje a dohányzást és a drogokat.
- Az esetleges hajlamosító alapbetegségek gondozása létfontosságú (pl. cukorbaj)
- Kerülje a stresszes életformát.
- Gondoztassa a vérnyomását.
Az atherosclerosisban az érelzáródás folyamata lassan zajlik, de már korai stádiumban is vannak figyelemfelhívó jelei. Az alsó végtag artériás elzáródását jelzik a hideg lábak, lassan gyógyuló apró sebek, fekélyek, zsibbadás. Ilyen esetben érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hogy az esetleges műtétre elegendő idő maradjon. Műtétre várva fontos, hogy kerüljük a vérhiányban szenvedő végtag sérüléseit, csak kényelmes, puha lábbelit használjunk. Fontos lehet az érintett testfelületek melegpakolása is, részben az értágító hatás miatt, részben a szövetek életképességeinek javítására.
Régi hiedelem, hogy az alkohol véd az érelmeszesedéssel szemben. Az igazság, hogy napi legfeljebb 3 dl bor növeli a máj HDL-termelését, de e fölött már májkárosodással kell számolni, aminek hatására csökken a HDL-termelés.
A változókori ösztrogénpótlás javítja a vérzsír-értékeket, és közvetlenül is védi az érfalat. A változókor szakszerű gondozásával az érelmeszesedés folyamata jelentősen lassítható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Ma változóan felhős lesz az ég, az ország döntő részén többórás napsütés várható, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
