Táplálkozási betegségek : Farkasvakság
A táplálkozástudomány - idegen szóval dietetika - foglakozik az egészséges táplálkozással, a ételek szervezetre gyakorolt hatásaival, a betegségmegelőző és - kezelő étrendekkel. Évszázadokkal ezelőtt még a hiánybetegségek voltak a leggyakoribb táplálkozási betegségek, mára helyüket átvette az elhízás, és erősen emelkedik a táplálékallergiák gyakorisága is. Jelenleg a magyar lakosság harmada elhízottnak, közel fele pedig túlsúlyosnak minősíthető, és 10-15%-ra tehető a táplálékallergiák elterjedtsége. Az egészséges táplálkozással ezek a problémák szinte teljes mértékben megelőzhetők, és az ebből adódó halálozások száma jelentősen csökkenthető.
Farkasvakság tünetei és kezelése
Mi a farkasvakság?
A farkasvaksának nevezett betegségben a beteg szürkületben, félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem képtelen azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez.
Tünetek
Ennek oka a szem ideghártyája széli részein elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulását. A pálcikák pusztulását elsődlegesen az A-vitamin hiánya okozza.
A farkasvakság előfordulása
Ez a hiánybetegség a 2-5 éves gyermekek körében fordul elő leggyakrabban, általános alultápláltság részeként. Földünkön mintegy 75 fejlődő országban, hozzávetőlegesen 230 millió gyermeket érintenek a vitaminhiány tünetei. Évente kb. 350 000 gyermek vakul meg A-vitamin hiány következtében, ezeknek 60%-a meg is hal a hiánybetegség miatt.
A fejlődő országokban nemcsak a gyermekek, de -a fokozott szükséglet miatt- a terhes és szoptató anyák is ki vannak téve a vitaminhiány veszélyének.
Nálunk általában csak betegségekhez (pl. himlő, kanyaró) illetve felszívódási zavarokhoz (pl. bélbetegségek) kapcsolódva, átmenetileg fordulhat elő - részletesebben lásd az "okok" fejezetben.
A farkasvakság okai
A farkasvakságot más néven éjszakai vakságot ("night blindness") az A provitamin hiánya okozza. E hiánybetegségben csökken a látásfunkciókban alapvető szerepet játszó a purpurin nevű fehérje termelése.
Az A vitamin nemcsak a normális látáshoz de a szövetnövekedéshez, csontfejlődéshez és a fertőzések elleni védelemhez is szükséges. Az immunrendszer működését fokozó hatása legfőképpen a légúti fertőzések esetén érvényesül. Olykor hámvédő vitaminnak is nevezik, mert fenntartja a hámsejtek épségét.
Az emberi növekedési hormon képzéséhez is szükséges, ennek megfelelően segíti elsősorban a csontok és fogak növekedését.
A betegség kialakulásának okai a fejlett országokban, így hazánkban is nem a hiányos bevitel, hanem a szervezet felszívódási, vagy anyagcsere zavarai lehetnek.
Tekintve, hogy a vitamin zsíroldékony formában a bélrendszeren át szívódik fel, az emésztőszervi betegségekben szenvedők esetén ( pl. cisztás fibrosis, sprue, hasnyálmirigy- elégtelenség, gyulladásos bélbetegségek, epe problémák stb.) fokozott a vitaminhiány kialakulásának veszélye.
Krónikus alkoholizmus fennállásakor a szervezet kevésbé tudja az A-vitamin előállítani a felvett előanyagokból.
Egyidejűleg fennálló cink- vagy vashiány fokozhatja az A-vitaminhiány következtében fellépő tüneteket.
A farkasvakság tünetei
A rossz éjszakai látás mellett jellemző az étvágytalanság, tartós vitaminhiány esetén bőr- és nyálkahártya-betegségek, bőr- és fogelváltozások alakulhatnak ki. A haj törékennyé válik, a körmök is berepedezhetnek. Károsodik az immunrendszer is, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás.
A betegség egyik legelső tünete a - főleg légúti - betegségekkel szembeni fokozott fogékonyság.
A farkasvakság diagnózisa
A betegség legelső és legjellemzőbb jele a szürkületkor fellépő nagyfokú látásromlás. További korai, de nem jellemző tünet a fokozott fertőzéshajlam, gyakori légúti betegségek jelentkezése.
A vérszérum retinol szintjének meghatározása költséges, ritka és nem is szükséges a diagnózis felállításához.
A farkasvakság kórlefolyása
Az A-vitaminhiány: súlyosabb eseteiben a farkasvakság mellett szemszárazság, fényérzékenység), szaruhártya-lágyulás léphet fel. Előrehaladott formában a szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása nagyfokú látásromláshoz, illetve teljes vaksághoz vezethet.
A nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön pedig kiszáradás, repedezések, elszarusodás lép fel. Gyermekekben lassul a növekedés.
A farkasvakság kezelése
A tünetek észlelésekor lényeges a szemorvosi vizsgálat és az A provitamin bevitele. Az ősi Kínában már 3500 évvel ezelőtt felismerték, hogy a farkasvakság (szürkületi vakság) a jelentős A-vitamin tartalmú máj fogyasztásával gyógyítható.
Hiánytünetek esetén a megfelelő vitaminbevitel meghatározásához érdemes az orvossal konzultálni.
A jelenlegi RDA ajánlás szerint korcsoportonként az alábbi vitaminfelvétel javasolt:
- 1 éves, vagy fiatalabb gyermekek - 375 mcg (mikrogramm)
- 1-3 éves gyermekek - 400 mcg (mikrogramm)
- 4-6 éves gyermekek - 500 mcg (mikrogramm)
- 7-10 éves gyermekek - 700 mcg (mikrogramm)
- 10 évnél idősebb, férfi - 1000 mcg (mikrogramm)
- 10 évnél idősebb, nő - 800 mcg (mikrogramm)
Szoptatós anyák vitaminfelvétele az RDA ajánlása szerint ne haladja meg az 1300 mikrogrammot az első 6 hónapban és az 1200 mikrogrammot a második hat hónapban.
A farkasvakság gyógyulási esélyei
Megfelelő vitaminbevitel esetén a tünetek gyorsan javulnak. A már kialakult vakság (a pálcikák teljes pusztulása esetén) nem gyógyítható.
A farkasvakság megelőzése
A megelőzés elsősorban a rendszeres vitamin-bevitelt jelenti.
Az A-vitamin zsíroldékony vegyület, ennek megfelelően a szervezet (elsősorban a máj, kisebb mértékben a zsírszövet, a tüdő és a vesék) képes raktározni. Felnőtt szervezet esetén a máj egy éves A-vitamin szükségletet képes raktározni, gyermekek esetén a raktár csak néhány hétre elegendő.
A vitamin napi szükséglete: 0,8-1 mg. vagy 5000 IU (Nemzetközi Egység) felnőttek, és legfeljebb 8000 IU terhes nők esetén.
Legfontosabb természetes forrásai a vaj, tojássárgája, máj, vese, piros és sárga zöldségek, gyümölcsök - pl. paradicsom, sárgarépa, narancs, sütőtök (ezek festékanyaga - a beta karotin - az emésztőrendszerben alakul A-vitaminná). A-vitamint tartalmaznak továbbá a tejtermékek, tengeri halak, vitaminozott margarinok, leveles zöldségek.
Terhes nők esetén a vitamin megfelelő adagolása kiemelt jelentőségű, mert az A-vitamin alapvető szerepet játszik a sejtek kialakulásában és a magzat szerveinek kifejlődésében. Terhesség során azoban a túlzott, tartós (a napi szükséglet kétszeresét elérő) vitaminbevitel magzati fejlődési rendellenességekhez vezethet.
A vitamin nagyon jól felszívódik, de túlzott bevitel esetén a szervezet egy határon túl nem képes fokozni a lebontást. A tolerálható vitaminbevitel felső határa felnőtt esetén napi 3,000 mikrogram vagy 10,000 IU.
Az A-vitamin túladagolása természetes formában történő bevitel esetén csak extrém esetekben (pl. sarkvidéki állatok májának fogyasztása) fordul elő. A beta- karotin, az A-vitamin előanyaga, ez adja az egyes zöldség- és gyümölcsfélék sárgás- narancssárgás színét. A szervezetben alakul át A-vitaminná. Ennek túladagolása nem fordul elő, mert a szervezet biztonságosan üríti a felesleget.
Gyakoribb a táplálék kiegészítőkkel, vtiaminkapszulákkal történő túladagolás. A vitamintúladagolás jellemző tünetei: hajhullás, bőrgyulladás- és hámlás, fáradtság, homályos látás, hányinger, a bőr narancsos árnyalatúvá válása. A mérgezési szintet elérő vitamintúladagolás növekedési visszamaradást, hajhullást, máj- és lépmegnagyobbodást, extrém esetben halált okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
