Férfi egészségügyi problémák : Fitymaszűkület
A férfi egészségügyi problémák régebben nem kaptak megfelelő hangsúlyt. Az elmúlt évtizedek egyik nagy változása, hogy ezek a betegségek kiléptek a tabu tárgyköréből, és nyíltan beszélnek róluk nemcsak az egészségügyi szakma képviselői, hanem az ezekben szenvedő férfiak és partnereik is. A legfontosabb közülük az erektilis diszfunkció, amelyről egyre többször hallhatunk is. A fokozott figyelmet nemcsak az őszintébbé váló, nyitottabb légkörnek köszönheti, hanem az elmúlt évtizedek felgyorsult, folyamatosan változó életmódja miatt valóban egyre több esetben fordul elő.
Fitymaszűkület tünetei és kezelése
Mi a fitymaszűkület?
(másnéven: phimosis)
Tünetek
A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük, feladata a pénisz legérzékenyebb makki részének fedése, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.
Fitymaszűkület (phimosis) az az állapot, ha ennek a fedőbőrnek a nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. Ez azért okoz gondot, mert nehezebbé válik a makk tisztántartása, ezáltal gyulladás alakulhat ki. Másrészt a szűk fityma zavaró lehet a nemi élet során is.
Születéskor ez "csak" egy bőrkettőzet, mely újszülött fiúkban az esetek 98%-ában sejtesen tapad (adhaesio cellularis) a makkhoz, ez az összetapadás az első életévekben megoldódik.
Ugyanakkor ez a kis bőrdarab körülbelül 3 millió sejtet, kiterített állapotban 4 méternyi ideget, 50 idegvégződést, 100 mirigyet és 1 méter hossznyi eret tartalmaz.
A mérete és viszonylag kis jelentősége ellenére urológusok és bőrgyógyászok számára gyakran okozhat komoly gondot és fejtörést az eltávolítása vagy megbetegedése esetén a gyógyítása.
A fitymaszűkület előfordulása
A sivatagi népek speciális életkörülményei, a vízhiány és a vándorló életmód miatt a rendszeres tisztálkodás megoldatlansága lehetett az oka az újszülöttek körülmetélésének ezekben a kultúrákban. Ez aztán az évszázadok során szokássá, előírássá vált.
A megfigyelések szerint azoknál a népeknél, ahol a körülmetélés általános, sokkal ritkábbak a makk és a fityma idült gyulladásai, és közel tízszer ritkábban fordulnak elő az ezekből kialakuló rosszindulatú hímvessződaganatok. Mindezek miatt az USA-ban jelenleg az újszülöttek 60%-ánál végeznek körülmetélést.
E tények ellenére normális anatómiai viszonyok esetén nem feltétlenül indokolt a fityma eltávolítása, hiszen a rendszeres tisztálkodással ez a terület is ápolható, a gyulladás így megelőzhető. Orvosi szempontból akkor szükséges a körülmetélés, ha a rendszeres tisztálkodást akadályozza a szűk fityma és alatta tartós gyulladás vagy bőrgyógyászati betegség alakul ki a makkon, vagy a fityma bellemezén.
A fitymaszűkület okai és tünetei
Tünete, hogy a fityma nem húzható hátra, az esetek egy részében veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat.
A születést követően a fityma bőre össze van tapadva a makkal, és normális esetben sem húzható hátra, ezért újszülötteknél, csecsemőknél nem is szabad erőltetni. Ha erőszakosan húzzuk hátra, akkor berepedések keletkeznek rajta, a kis sérülések hegesednek, és a fityma még jobban összeszűkül. A későbbiekben ez a születéskor észlelhető összetapadás általában fokozatosan oldódik, és a megfigyelések szerint hat hónapos korban a fiúk 15 százalékánál, egy éves korban a felénél már teljesen hátrahúzható a bőr. A kisebb-nagyobb letapadások egyéves kor után, a rendszeres tisztálkodás során végzett fityma hátrahúzások során általában oldódnak, de ha nem, akkor a szakorvos tudja óvatosan leválasztani őket. Három éves korra csak a fiúgyermekek körülbelül l0 százalékánál beszélhetünk valódi fitymaszűkületről.
A méhen belüli élet 12. hetében még csak egy, a hímvessző hátsó oldalán lévő sejtszaporulat látható, mely hátulról előrefelé növekedve, az 5. hónapban már az egész makkot körülveszi és befedi. Különböző tanulmányok szerint 6 hónapos korig csak 20 százalékban, míg 1 éves korig már 80 százalékban visszahúzható. További felmérések alapján 6 és 17 éves kor között a 8 százalékban hátra nem húzható fityma aránya 1 százalékra csökken.
Veleszületett fitymaszűkületről akkor beszélünk, amikor a fityma sohasem volt visszahúzható a makkról. Súlyosabb esetben vizeléskor a fitymazsák zsákszerűen felfújódik, mert a fitymán lévő nyílás nem elegendő a vizelet azonnali kiürítésére. Ilyen esetben műtéti megoldás javasolt a fityma sebészi eltávolítására.
Ugyanakkor szó sincs arról, hogy mindenkinek, akinek születésekor vagy később sem húzható hátra a fitymája, phimosisban szenvedne. Fontos elkülöníteni a fityma sejtes letapadását (adhaesio cellularis). Ekkor normális élettani folyamatról van szó.
Gyakran látható ilyen gyermekeknél a fitymazsákon áttűnő fehéres-sárgás (pattanásra, vagy zsírcsomóra is emlékeztető) képlet, mely az esetek döntő többségében ártalmatlan, elhalt laphám-szaporulat. Gondot akkor okoz, ha befertőződik, és ekkor fájdalmas, gennyes gyulladást hozhat létre a fitymazsákban. Ezért megszokott gyakorlat, hogy a gyermekek fitymájának hátrahúzását kb. 2 éves kor körül javasolják, a pelenka elhagyásának időpontjára. Amennyiben ez elmarad, később is, bármely életkorban véghezvihető.
A "szerzett" fitymaszűkületben szenvedőknél a tünetek gyakran iskoláskor kezdetekor jelentkeznek, és a korábban könnyen hátrahúzható fityma hegesedő beszűküléséről van szó. Ezt egy kialakulását tekintve nem ismert bőrbetegség okozza. Tekintettel arra, hogy egyelőre ennek gyógyszeres kezelése nem megoldott, a fityma műtéti eltávolítása javasolt. A fityma szűkületének fennállása esetén serdülőkorban szintén a műtéti beavatkozás javasolt. Ennek indokoltságáról urológus szakorvos dönt. Van lehetőség arra, hogy megpróbálkozzanak ezen fiatalok a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével, melyet naponta kétszer kell felvinni az érintett területre. Az ezen kezeléssel szerzett eredmények nem túl jók, de meg lehet próbálni. További gyakori oka a másodlagos fitymaszűkület kialakulásának a cukorbetegség és leginkább annak rosszul kezelt esetében. Ilyenkor a műtét megelőzően a vércukorszint beállítása elengedhetetlen a jó sebgyógyulás eléréséhez.
A fitymaszűkületet tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy a nyugalmi vagy (erigált) izgalmi állapotban levő péniszen jelentkezik. Az első esetben abszolút, a másodikban relatív phimosisrol beszélünk.
Relatív fitymaszűkület panaszával leginkább serdülőkorban lehet találkozni. Ekkor a merev péniszen a fityma nehezen vagy egyáltalán nem húzódik hátra, vagy a makk mögött megszorulva kellemetlen, fájdalmas szorítást okoz.
Abszolút fitymaszűkület esetén minden esetben, relatív esetén az esetek döntő többségében a fityma egészének vagy szűkült szakaszának eltávolítása javasolt.
A fityma relatív szűkületéhez, gyakran társul egy másik enyhébb rendellenesség, a rövid fitymafék (kantár). Ez merev állapotban nem engedi az egyébként kellő tágasságú fitymát hátracsúszni. Ilyenkor a pénisz alsó felén egy kis feszülő húr látható. Ennek az állapotnak az a veszélye, hogy nemi aktus közben elszakadhat, komoly, néha nehezen csillapítható vérzést okozva, melyet végül helyi érzéstelenítésben egy öltés behelyezésével lehet csak megoldani. Ennek megelőzésére a rövid fék átvágása javasolt.
Amennyiben a szűk fityma a makk mögött "megszorul", és nem húzható vissza, paraphimosisról beszélünk. Ilyenkor az elszorítás következtében a fitymán és a makkon vénás pangás alakul ki, mely nagyon kellemetlen és fájdalmas. Ilyen esetben a fájdalom ellenére is meg kell próbálni minél hamarabb visszahúzni a bőrt, mert az idő előrehaladtával a duzzanat fokozódik, és a konzervatív gyógyítás lehetősége csökken. Sikertelenség esetén, minél hamarabb urológus felkeresése javasolt. Ha a fityma visszahelyezése nem kivitelezhető, akkor végső esetben helyi érzéstelenítésben (gyermeknél altatásban) a szűkületet okozó gyűrű átvágása válhat indokolttá. Akinél egyszer már a paraphimosis kialakult, annál a fityma eltávolítását javasolja az orvos.
A fitymaszűkület kezelése
Tisztán letapadás esetén pelenkás korban a gyógyítás a fitymának a makkról történő leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülő otthon is végezhet, de történhet műszeresen is, kórházban.
Csecsemőknél csak akkor kell orvoshoz fordulni, ha vizeléskor a vizelet nem sugárban ürül, hanem a fityma szűk nyílásán cseppekben távozik. A fityma belső felszínén lévő faggyúmirigyek kevés váladékot termelnek, ami a mindennapos tisztálkodás során szappanos vízzel könnyen lemosható. Fitymaszűkület esetén a tisztálkodás nehézkessé vagy lehetetlenné válik, és a pangó váladékban elszaporodnak a baktériumok, ami gyulladást okoz.
Egy éves kor után fürdetéskor kell fokozatosan és óvatosan hátrahúzni a bőrt és a sárgás mirigyváladékot lemosni. Ebben a korban olyankor indokolt orvoshoz fordulni, ha a gyermek fitymája egyáltalán nem vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról.
Műtétek speciális előkészítést nem igényelnek. Az altatás miatt a műtét előtt legalább 6 órás éhgyomor szükséges. Vizet vagy teát az altatás előtt 4 órával ihat a beteg.
- A
- fitymán végzett műtétek:
- Az ún. "dorsalis incisio" vagyis a pénisz hátsó felszínén levő szűkületet okozó bőrgyűrű átvágása. Ez a megoldás csak "tűzoltás jellegű", és a nem megfelelő esztétikum miatt általában további beavatkozást igényel.
- Fitymafék átvágása (Frenulotomia):
Rövid kantár esetén a húr haránt átvágása és hosszanti öltések behelyezése történik a néhány perces helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás során. - Fitymaplasztika (Preaputium plastica):
A fityma szűkült szakaszának eltávolítása. Általában inkább gyermekkorban végzett és javasolt műtét, ilyenkor gyermekintézetben, altatásban történik. Előnye, hogy a fityma "egészséges" szakasza megmarad, és a makk részben fedett a műtét után is. Ezzel szemben hátránya, hogy gyógyulása viszonylag több panasszal jár, és hosszabb ideig tart, valamint műtét utáni újbóli szűkület kialakulásának az esélye kb. 10% körül van. - Körülmetélés (Circumcisio):
A rituális beavatkozásoktól eltekintve bármely korban végzett műtét. Idősebb korban leginkább cukorbetegség esetén válik szükségessé. Általában helyi érzéstelenítésben a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek varrattal való egyeztetése.
A beavatkozásoknál általában felszívódó fonalat használnak, mely elkerülhetővé teszi a későbbi varratszedést. Az ébredés után a gyermek még infúziót kap, de néhány óra múlva már szájon át fogyaszthat folyadékot, szilárd ételt azonban a műtét napján az altatás miatt nem ehet.
Kórházi tartózkodás a végzett intézettől és műtéti komplikációtól függően leginkább egynapos vagy egyéjszakás bentfekvést igényel.
Általánosan elmondható, hogy javasolt a műtétet követő első héten a langyos kamillateás vagy Betadine-os lemosás naponta kétszer. A gyógyulás ideje alatti kellemetlenség nagyon változó. Az említett beavatkozások után érdemes betartani az egy hónapos tartózkodást a szexuális élettől, sportolástól. A műtéti heg 3-6 hónap múlva vékonyodik el.
Műtéti kockázatok:
A műtét során felhasznált anyagokra, illetve magára a műtéti beavatkozásra különböző tünetekkel reagálhat a szervezet: vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, visszér-gyulladás vagy rögösödés, elhúzódó gyógyulás, illetve késői szövődmények jelentkezhetnek, de ezek igen ritkák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
