Száj- és fogászati rendellenességek : Fogbélelhalás
A szájüreg a fogakkal és a hozzájuk tartozó nyálmirigyekkel az emésztőrendszer első részét alkotja. Nem megfelelő működése, vagy betegségei a tápcsatorna és az emésztőrendszer különböző megbetegedéseihez, zavaraihoz vezethetnek. A fogszuvasodás mára népbetegségnek tekinthető, egyike a világ leggyakoribb betegségeinek. A fogak romlásából (is) adódóan csökkenhet a rágóképesség, amely korlátozza a táplálékfelvételt, gátolja az élelmiszerek felaprózását. Emiatt a nyálenzimek aktivitása is csökken, a gyomor-bél traktusba emésztetlen, illetve a fontos tápanyagokat nem tartalmazó pépes ételek jutnak, amelyek könnyen okozhatnak gyomor- és bélpanaszokat, sőt komolyabb elváltozásokat (fogyás, fizikai gyengeség) is.
Fogbélelhalás tünetei és kezelése
Mi a fogbélelhalás?
A fogbél a fog belsejében lévő szövet, főképp erekből és idegekből áll, pulpának is nevezik. Fogbél a fog összes gyökerében található: minden gyökérnek a közepén megy egy (néha több) csatorna, ezek egy közös üregben egyesülnek a fog fölső, koronai részében. A fogak életben tartásáért, táplálkozásáért a fogbél szövete a felelős, a fog ennek ereiből táplálkozik. A benne lévő idegek miatt a fog érzőképességé is ennek a szövetnek köszönhető. Ebből következik az is, hogy ha a fogbél elhal, akkor a fog már nem lesz élő, és fertőzések vagy egyéb problémák alakulhatnak ki benne.
Tünetek
A fogbélelhalás előfordulása és okai
A fogbél több ok miatt is elhalhat. A legtöbbször a miatt történik, mert sérül a fog kemény szövete, vagy egyszerűbben fogalmazva: van benne egy nagy luk. Egy nagyobb lyuk akkor is okozhat fogbélelhalást, ha az ideg látszólag még nem sérült miatta, de nagy töméssel betömték. Ilyenkor az ok az, hogy a tömés nagy mélységben már nem tudja kivédeni a befertőződést, így a fogbél előbb-utóbb elhal.
A fogbél nemcsak fölülről, illetve kívülről halhat el, hanem alulról, a foggyökér felől is. Ez akkor történik meg, ha hosszan tartó fogágybetegség áll fenn, amelynek során nemcsak az íny betegszik meg, hanem alatta a csont is. Ha utóbbi kis fokú, de állandó gyulladásban van, akkor a fog körül csökken a vastagsága, a fogak meglazulnak, mozogni tudnak, mellette pedig baktériumok juthatnak be. Ezek a baktériumok alulról, a gyökér csúcsa felől támadnak, és akár egy teljesen ép, tömés nélküli fogban is okozhatnak fogbélelhalást. Bár ez nem alapszabály, de míg a lyukak inkább fiatalabb korban okoznak fogbélelhalást, addig a gyökér felől inkább idősebb korban hal el a fogbél. Ennek oka, hogy ebben az életkorban általában több probléma van a fogággyal.
Trauma, tehát sérülés ugyancsak okozhat fogbélelhalást, pláne, ha a fogból le is törik egy darab. Ha ilyenkor a letörés olyan mélyre terjed, hogy érinti a koronai fogbelében lévő ideget, a fogbél könnyen elhalhat. A trauma azért is okozhat fogbélelhalást, mert miatta a fog megmozdul, így megszakadhat az idegszál, amely belép a csontból a foggyökérbe. Emiatt a fog nem esik ki, de az elmozdulásos trauma mindenképp magában rejti a fogbélelhalás veszélyét. Ennek általában nincs tünete, a probléma csak később derül ki, például mert elszíneződik a fog.
A fogbélelhalás diagnózisa
A fogbélelhalás diagnózisát a fájdalom típusából kiindulva lehet felállítani. Árulkodó jel, hogy akut esetben a fog nem a hideg, hanem a meleg hatására fáj. Ez azért van, mert a fogbél először gyulladásban van, csak utána hal el, ebben a fázisban pedig a meleg ingerek és a nyomás váltanak ki fájdalmat. Ezt a fogorvos kopogtatással, ráharaptatással vizsgálja. Szintén sokat mond neki, ha a beteg arról számol be, hogy a foga éjjel jobban fáj, akkor ugyanis melegebb van a szájban. Akut esetekben olyan vizsgálati tünetek is fontosak, mint amilyen a kicsit kiemelkedett vagy bizonyos esetekben elszíneződött fog.
Nem akut, hanem krónikus esetekben röntgenvizsgálat is mutathatja a fogbélelhalást, amelyen láthatóak lehetnek a fog és a gyökér körül hosszabb idő után kialakuló elváltozások. Emiatt több hónap után, vagy akár követésnél a röntgendiagnózis is nagyon fontos lehet.
A fogbélelhalás tünetei, kórlefolyása
A fogbélelhalásnak vannak nagy fájdalommal járó akut tünetei, amelyek főleg akkor jelentkeznek, ha a fogbélelhalás trauma vagy nagy lyuk miatt indul meg. Ha ilyenkor a beteg a komoly fájdalom ellenére sem megy fogorvoshoz, a problémát pedig elhanyagolja, akkor a kialakuló gyulladás a fogról könnyen továbbterjedhet. Először a fog körüli területekre, ahol fogágygyulladás alakul ki, utána pedig begyulladhat a körülötte lévő egész csontszövet is. Ez már súlyos betegségnek számít, antibiotikus kezelést, vagy akár komolyabb műtéti beavatkozást is szükségessé tehet.
A másik típusnál a folyamat észrevétlenül kezdődik, és lassan, krónikusan halad előre; a tünetek kezdetben kisebbek, a fájdalmak enyhébbek. Előfordul az is, hogy tünetek egyáltalán nem jelentkeznek, és a fogbélelhalás csak azért derül ki, mert minden előzmény nélkül eltörik a fog. Az elhalt fog ugyanis belülről kiszárad, és már nem bírja ugyanazt a terhelést, mint az élő, táplálkozni képes és rugalmas fog.
A fogbélelhalás folyamata akár évekig is tarthat, és megesik, hogy a probléma csak véletlenül derül ki. Erre példa lehet egy olyan gyulladásos belobbanás, amely akkor jelentkezik, amikor a fogbél nagy része már rég elhalt, és valamilyen ok miatt baktériumok szaporodnak el benne. Ilyen esetekben előfordulhat az is, hogy gócos fog alakul ki. Ez tüneteket sokszor szintén nem okoz, csak röntgenen lehet észrevenni, hogy jól körülhatárolható gyulladásos elváltozás alakult ki a foggyökerek körül, esetleg a fog melletti íny duzzadt, érzékeny. Ilyenkor a fogban többé-kevésbe bezárva baktériumok és elhalt szövetrészek vannak, amelyek időnként akut belobbanást okozhatnak. A baktériumok a vérpálya útján a szervezet más részeibe is eljuthatnak, más szervet is megbetegíthetnek, ezért veszélyesek a gócos fogak.
A fogbélelhalásnak egyetlen szemmel látható tünete lehet: a fog beszürkülése, ami viszont nem mindig alakul ki. Jellemzően inkább az első fogaknál történik meg, a nagyobb hátsó fogak nem színeződnek el, esetükben a fogbélelhalás hátterében álló lyuk miatt inkább csak fájdalom jelentkezik. A korai tünetek közül kiemelhető még, hogy a fog nem állandóan fáj, hanem csak kisebb ütögetésre, ráharapásra. Magyarán a fog nyomásérzékeny lesz.
Előfordulhat az is, hogy az érintett úgy érzi: foga kicsit kiemelkedik, úgymond "megnő". Ez az érzet amiatt van, mert ha becsukja a száját, akkor a tizedmilliméteres különbségek miatt az érintett fog valóban hamarabb találkozik a szemköztivel, ami a nyomásérzékenység miatt már érezhető fájdalmat okozhat. Maga a kiemelkedés azért jön létre, mert a gyökér körüli szövet (fogágy) a gyulladástól megduzzad, így picit kiemelkedik tőle a fog.
Ha a panaszok komolyabbak, akkor az érintettek mindenképpen elmennek orvoshoz, így a probléma hamar kiderül, ha viszont nincsenek nagyobb fájdalmak, a folyamat évekig is eltarthat. Ebben az esetben a történet végállomása az lehet, hogy a fogban kialakul egy gangréna. Ez a fogkörüli szövetek krónikus gyulladását jelenti, illetve esetleg tályog, tehát gennyes elváltozás is megjelenhet.
A fogbélelhalás kezelése
Ha a fogbélelhalás még kezdetleges, nagy fájdalmak nem, csak kisebb tünetek jelentkeznek, a kiváltó ok pedig egy lyuk, akkor a folyamat betöméssel esetleg megállítható, illetve elodázható. Ha a lyuk egészen közel kerül az ideghez, akkor különböző technikákkal, például úgynevezett pulpasapkázással is lehet próbálkozni. Ennél a lyuk lezáráshoz használt speciális anyagot közvetlenül a pulpaszövetre helyezik, majd azt várják, hogy a későbbiekben úgynevezett másodlagos vagy reparatív dentin képződjön. Ennek során derül ki, hogy az ideg elhal-e vagy sem.
Ha a lyuk már nagyon nyitva van, a gyökércsatorna pedig egyértelműen sérült, akkor a pulpasapkázással már nem érdemes próbálkozni, megoldást csak a gyökérkezelés jelent. Ez bonyolult művelet, általában többször kell miatta felkeresni a fogorvost, és mérlegelni kell a kilátásokat is, mert biztonságossága nem 100 százalékos. Például ha a fog már annyira tönkrement, hogy csak egy része van meg, akkor nem érdemes elkezdeni sem, hanem szerencsésebb kihúzni, később pedig fogpótlást készíteni. A gyökérkezelés technikailag is lehet kivitelezhetetlen, például, ha a gyökércsatorna-rendszere nagyon komplikált, nem szabályszerű. Ilyenkor szinte biztosra vehető, hogy a kezelés sikertelen lesz, így belevágni sem biztos, hogy érdemes: egyszerűbb lehet kihúzni, majd pótolni a fogat. Persze, ideális esetben mindig a gyökérkezelés, majd a gyökér és a fog tömése az elsődleges megoldás, hiszen a cél az, hogy a fogat megmentsék. Koronát erre is lehet tenni: azzal lehet megerősíteni a fogat, hogy ne törjön szét.
A fogbélelhalás gyógyulási esélyei
Az elhalt fog nem fog újra "életre kelni", de ha még csak kezdeti tünetek jelentkeznek, akkor a folyamat esetleg megállítható, illetve lelassítható. Ha ilyenkor a fogat betömik, akkor a fogbélelhalást okozó gyulladás le tud nyugodni, de jellemzően csak átmenetileg (ez akár több év is lehet).
A fogbélelhalás megelőzése
A fogbélelhalást megfelelő szájhigiéniával és a problémák időben történő felfedezését segítő rendszeres fogorvosi vizsgálattal lehet megelőzni. Ez azért hasznos, mert a fogak közt mélyen kezdődő lyukra, illetve a fertőzött fogszövetre a fogorvos már a fogak érintkezésénél lévő enyhe színváltozásból is következtetni tud már akkor, amikor a felszínen még semmilyen hiány nem látszik. Ha ilyenkor kezdik meg a kezelést, elejét lehet venni a fogbélelhalásnak. Ha nem történik meg, a károsodás továbbterjed az ideg felé.
A fogbélelhalás szövődményei
A szövődmény gócképződés és tályog kialakulása lehet, vagy hogy az elhalt fogból kisebb-nagyobb darabok letörnek. Utóbbi a leggyakoribb szövődmény: az elhalt vagy gyökérkezelt fogak ugyanis mindenképpen törékenyebbek. Ezt azzal lehet megelőzni, ha a gyökérkezelt fogra pluszkoronát tesznek, de túlzottan tönkrement fognál ez már nem kivitelezhető az elvárt eredménnyel. Ennek oka, hogy elkészítésekor a fogat körbe is kell csiszolni, amire egy túlzottan károsodott, tömött fog már nem feltétlen alkalmas. Azért nem, mert így már szinte csak tömés marad a fogban, amely a koronát önmagában nem biztos, hogy megtartja. Ha a helyzet ez, akkor az elhalt fogbelű fogat tömésekkel egy ideig lehet toldozni-foldozni, utána pedig meg lehet próbálni egy csappal felépíteni. Ha már húzásra van szükség, csak a fogpótlás lehet megoldás.
A fog még látszólag jó gyökérkezelés után is gócosodhat, ugyanis a gyökereknek nemcsak egyenes csatornái vannak, hanem apró áthidalásai, elágazásai is. Ezeket át lehet öblíteni, gyógyszeresen lehet kezelni, de nincs arra garancia, hogy a befertőződést okozó baktériumok biztosan teljesen elpusztulnak. Ezeket a szervezet jó esetben le tudja győzni, rosszabb esetben viszont a baktériumok a gócból elkezdenek szétterjedni.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Ambrus László fogszakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
