Enzimhiányok : Gaucher-kór
Az enzimek olyan fehérjék, amelyek az élő szervezetekben zajló biológiai-kémiai folyamatokat befolyásolják. Jelenleg több mint 1.300 féle enzimet ismerünk, melyekben közös tulajdonság, hogy általában csak egy-egy folyamatban tudnak részt venni. Így például speciális enzim irányítja a tejcukor vagy éppen a gyümölcscukor lebontását, de egyes mikroelemek hasznosulását is.
Az enzimhiányok legnagyobb része veleszületett betegség, ritkán játszanak szerepet kialakulásában életviteli tényezők vagy fertőzések. E szabály alól érdekes kivétel viszont a tejcukor-érzékenység, amely ritkábban alakul ki genetikai okok miatt, mint például bakteriális vagy vírusos fertőzések következményeként.
Az enzimhiányok gyakorisága a földrajzi terület, pontosabban a rasszok függvénye is. Amíg az ázsiai rasszba tartozó japánoknál akár 95%, addig az európai rasszba tartozó magyaroknál például mindössze 15% a tejcukor-érzékenység előfordulása.
Gaucher-kór tünetei és kezelése
Mi a Gaucher-kór?
A Gaucher-kór genetikai eredetű, zsírtárolási problémákkal összefüggő betegség, mely autoszomális recesszív módon öröklődik. Az autoszomális azt jelenti, hogy nem a nemi kromoszómákon van a rendellenesség, a recesszivitás pedig azt, hogy a gén hordozóin nem fejlődik ki a betegség. Ám ha a két hordozó személy közös utódjában az adott génpár helyén mindkét génváltozat a Gaucher-kórt okozó variáns, akkor a betegség kialakul.
A betegség kiváltó oka, hogy hiányzik egy enzim a lizoszómából, az emberi (és állati) sejtek "szemétégetőjéből". A lizoszómák bontják le a sejtekben azokat az anyagokat, amelyekre már nincs szükség.
Ha a glükocerebrozidáz (glucocerebrosidase) enzim hiányzik a lizoszómából, vagy elégtelenül, azaz csökkentett mértékben működik, akkor a speciális zsírok egy fajtáját, a glükocerebrozidot (glucocerebroside) vagy nem bontja le, vagy pedig nem a normális úton bontja le a szervezet. Vagyis nem cukor (glükóz) és egy egyszerűbb zsírmolekula (ceramid) keletkezik. Így a szervezetben felgyülemlik a le nem bontott glucocerebrozid, vagy a hasonló, "tévesen lebontott" anyagok.
Ezek felhalmozódnak a sejtekben, aminek következtében tönkremennek a különböző szövetek, idegrendszeri, máj-, lép- és csontrendszeri rendellenességek lépnek fel. Ezért is sorolják a Gaucher-kórt a lizoszomális tárolási betegségek közé. A kórnak három típusa ismert: csecsemőkori, kisgyermekkori és felnőttkori.
A Gaucher-kór előfordulása
Átlagnépességben az előfordulás 1:50 000, vagyis százezer emberből kettőnél diagnosztizálható a Gaucher-kór, illetve a glucocerebrosidase enzim hánya. A betegség három típusa közül az egyik az askenázi zsidó lakosságon belül gyakoribb (1:450-850 a gyakoriság), egy másik viszont svéd lappföldi Norrbotten tartomány lakói között elterjedtebb.
A Gaucher-kór okai
A betegség kiváltó oka, hogy hiányzik egy enzim a lizoszómából, a glukocerebrozidáz. Ennek következtében nem tökéletes egy bizonyos zsírfajta lebontása a szervezetben, és így tönkremennek a különböző szövetek, idegrendszeri, máj-, lép- és csontrendszeri rendellenességek lépnek fel.
Mindez az 1-es kromoszóma GBA-génjének Gaucher-kórt okozó változatára vezethető vissza. (A GBA-gén más mutációi hajlamosítanak a Parkinson-kór kialakulására. Gaucher-kórban szenvedőknél nagyobb eséllyel alakul ki Parkinson-kór.
A Gaucher-kór tünetei
A betegség három változatának megfelelően a különböző életkorokban eltérőek a tünetek is.
A Gaucher-kór súlyosabb típusa a csecsemőkori, amely életveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethet, ezért fontos a betegség időbeni felismerése, illetve a megelőzés, a genetikai tanácsadáson való részvétel, és így a kockázatok felismerése, elkerülése. A csecsemőkori tünetek közé tartoznak a máj és a lép megnagyobbodása, a vérlemezke-szám súlyos csökkenése, időnként a tüdő érintettsége. Sok esetben 2 éves kora előtt elveszítjük a csecsemőt.
Kisgyermekkorban a leggyakoribb panaszok közé tartozik a máj és lépmegnagyobbodás miatt az elődomborodó nagy has, valamint a kifejezett járásbizonytalanság, az epilepsziás rohamok, csontfájdalmak. Ez a típus a mai gyógyszeres és enzimpótló terápiák révén kiválóan kezelhető.
A felnőttkori változat fáradékonysággal, ízületi és csontfájdalmakkal jár, hasi puffadás, járásbizonytalanság tüneteivel jelentkezhet. A betegség e fajtája a modern terápiával szintén kezelhető.
A Gaucher-kór diagnózisa
A diagnosztika előrelépése több területen is fontos eredményekkel járult hozzá a Gaucher-kór időbeni felismeréséhez, illetve esetleges megelőzéséhez.
A prenatális (születés előtti) diagnosztika azt hivatott kideríteni, hogy egyrészt a szülők hordozzák-e a kórt okozó gént, illetve az is megállapítható, hogy ha a magzat megfogant, akkor hordozza-e a Gaucher-kórra jellemző gént.
A kisgyermekkorban és a későbbi időszakban egyaránt fontos lehet a hasi ultrahang diagnosztikai szerepe, hiszen így láthatóvá válik a megnagyobbodott máj és lép.
Régebben előfordult, hogy csontvelő-biopsziát vettek, és abból mutatták ki a Gaucher-kórt. A diagnózis lényege, hogy kimutassák a kórra jellemző úgynevezett Gaucher-sejteket. Ezeknek a sejteknek úgynevezett "habos plazmájuk" van, a zsírok sajátos elrendeződése miatt. (Mint említettük, a Gaucher-kór a zsírok hibás lebontása miatt alakul ki, a glukocerebrozidáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza ezt.)
Ma már nincs szükség "invazív", azaz komoly beavatkozással járó diagnosztikai módszerekre, egy vércsepptesztből, a beszáradt vérből is kimutatható a csökkent enzimaktivitás, úgynevezett tandem-tömegspektrométer segítségével.
Ilyenkor, ha kimutatták a csökkent enzimaktivitást, akkor következhet a genetikai vizsgálat, amely egyértelművé teszi a diagnózist. Ezután pedig következhet a kezelés.
A Gaucher-kór kezelése, kórlefolyása
A Gaucher-kórra jellemző tünetek a máj, a lép megnagyobbodása, a csontfájdalmak, a csontfejlődési rendellenességek kialakulása. Alacsony vérlemezke-szám, a fehérvérsejtek számának csökkenése is jellemző e betegekre.
Terápia - amely időközben módosult is - csak 1991-től létezik a Gaucher-kórra. Minthogy a kezelés összefügg a diagnózissal, és amióta gyógyíthatóvá vált a betegség, a kórlefolyással is, így érdemes e kérdéseket együtt tárgyalni.
A kezelés alapja az, hogy a kór két ponton is "támadható". Egyrészt lehetséges az enzimpótló kezelés. Ilyenkor mesterséges enzimmel pótolják a hiányzó vagy nem elegendő glükocerebrozidázt. Ha a diagnózis és a kezelés időben történik, akkor a betegeknél nem alakulnak ki a Gaucher-kórra jellemző rendellenességek, így a kórlefolyás során sem lép fel a máj, a lép megnagyobbodása, illetve csontrendszeri problémák sem jelentkeznek.
Egy másik terápiás lehetőség a szájon át szedendő gyógyszer alkalmazása. Ez nem az enzimpótlásra épít, hanem a zsíranyagcserét befolyásolja. (Az említett enzim is ebben vesz részt egyébként.) A gyógyszer lassítja a Gaucher-kórra jellemző folyamatok kialakulását. Minél korábbi stádiumban alkalmazzák a gyógyszert, annál jobbak a kezelés eredményei.
Ma már előfordul az is, hogy a kétféle terápiát kombinálják az orvosok, és így rendkívül jó eredmények érhetők el a kór kezelésében. Mindezt a biotechnológia és a diagnosztika fejlődése is elősegítette. Ezáltal a kórlefolyás "elmaradása" miatt teljesen egészséges felnőttekről beszélhetünk, akik panaszmentesek, sportolni tudnak, teljes életet élhetnek.
A Gaucher-kór gyógyulási esélyei
Az elmúlt két és fél évtized alatt forradalmi változások mentek végbe a Gaucher-kór kezelésében. Így ma már a kétféle terápiás módszerrel és az időben történő diagnózissal teljesen uralhatóvá válnak a klinikai tünetek. (Kivéve a betegség legsúlyosabb, párnapos újszülötteknél veszélyes állapotot okozó variánsát.)
A betegség korai felismerése azért fontos, mert minél előbb diagnosztizálják, annál hatékonyabb a kezelés, és az érintettek tökéletesen egészségesen fejlődnek, sportolhatnak, normális, teljes életet élhetnek.
A Gaucher-kór megelőzése
A prenatális (születés előtti) diagnosztika azt hivatott kideríteni, hogy egyrészt a szülők hordozzák-e a kórt okozó gént, illetve az is megállapítható, hogy ha a magzat megfogant, akkor hordozza-e a szóban forgó gént.
A legfontosabb a betegség időben történő felismerése, a megfelelő diagnosztikai módszerek alkalmazása, illetve a genetikai kockázatok előzetes felmérése. Ma már a Gaucher-kór majdnem minden formája tökéletesen kezelhető, ezért a kezelés minél korábbi megkezdése is érdeke az érintetteknek. Minthogy gyerekkorban (is) kifejlődő betegségről van szó, a szülőknek kell figyelniük arra, hogy időben felismerjék a jeleket.
Magyarországon a négy nagy orvostudományi egyetemen működik olyan klinika vagy a ritka betegségekre specializálódott kutatóintézet, ahol a Gaucher-kór gyógyításával, diagnosztizálásával foglalkoznak. Budapesten a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében is foglalkoznak a betegekkel.
[Dr. Molnár Mária Judit a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese, az MTA Doktora, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság elnöke, a kanadai McGill Egyetemen működő Montreal Neurological Institute vendégprofesszora.]
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
